Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.
Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 43 javasolta. 118 A munkák az év III. negyedében megkezdődtek, s az első fűtés 1950 márciusában volt, de a raktárak fűtése ekkor még nem indult meg. 119 Megnehezítette a nagy raktári átcsoportosításokat igénylő anyaghelyreállítási munkákat az a körülmény, hogy. a keleti szárny liftje az ostrom alatt tűz áldozata lett, aminek következtében a másik felvonó igénybevétele lényegesen fokozódott. A kiégett lift helyreállítása 1949 májusában befejeződött, s megkezdődött a másik felújítása is. 120 A központi fűtés salakkiemelő liftje 1950 májusára lett üzemképes. — Ezzel egyidőben készült el az új házi telefon 17 mellékállomással. 121 Az említetteken túlmenően természetesen még számtalan tennivaló volt annak érdekében, hogy az épület legalább belülről elérje az ostrom előtti állapot színvonalát. (Padló- és folyosóburkolat, vakolat javítása, WC-k, villanyvezetékek, kapu és lengő ajtók helyreállítása, festés, mázolás stb.) E munkák kevés kivétellel 1950 végére elkészültek. Az építési munkákat műszakilag és pénzügyileg bonyolító Budapesti Építési és Közmunkaügyi Főigazgatóság (utolsó nevén a Fővárosi Tanács VB Építésügyi Kirendeltsége) 1951. március 31-ével történt felszámolásakor elmondható volt, hogy a kiégett raktár, az épület külső borítása és a leomlott raktárrész (ideértve a torony csonkját is) kivételével a súlyosan sérült épület újjáépítése 1950-ben befejeződött. 122 Ahogy az első világháborút követően is történt, a Levéltár épületében megszaporodtak a lakások, ezúttal azonban kisebb számban és szervezett körülmények között. A háború alatt az Országos Levéltárnak az épületben 3 szolgálati lakása volt (a két kapusé és az épületgépészé). Minthogy Jánossy főigazgató lakását az ostrom alatt bombatalálat érte, a VKM részére az épületben „három szobából álló természetbeni lakást, a szükséges mellékhelyiségek használatával" engedélyezett. A középső szárny II. emeletének keleti része a hozzátartozó folyosóval lakás lett. 123 A 3 szobás lakást később Kossányi Béla főigazgatóhelyettes kapta. - 1948-ban történt meg az alagsori fotóműhely átalakítása lakássá és ugyanott még egy helyiség lakásként való igénybevétele. 124 Bár már 1949-ben megkezdődött a törekvés az indokolatlan lakások megszüntetésére, 125 a probléma véglegesen korszakunk végéig sem oldódott meg. 1955-ben a lakásként igénybe vett alagsori helyiség szabadult fel, mert az Oktatásügyi Minisztérium egy új lakótelepi lakást biztosított, 126 a II. emeleti helyiségek 1957-ben szabadultak fel, amikor a Levéltárak Országos Központja Úri utcai épületében 3 lakást alakított ki. — 118 OL-Y 7-1951-937, 1949-4434;OL-K 726-1949-945. 1 • 'OL-Y 7-1950-1,1949-807. és 1012;OL-Y 7-1950-714. és 1951-176. 120 OL-Y 7-1951-937, 1948-22984, 23169. és 36231; 1949-21298; 1949-15721; OL-Y 7-1950-162. és 305. 121 OL-Y 7-150-494.- A házitelefonia: OL-Y 7-1950-76. 122 A kirendeltség felszámolása során irattárát felosztotta az általa gondnokolt intézmények között. Az Országos Levéltár 1948-1950. évi újjáépítésére vonatkozó iratai az OL-Y 7-1951-937. alapszámon találhatók két csomóban. 123 OL-K 726-1945-104. - A lakást a II. emelet 48-51. sz. szobákból és a hozzájuk kapcsolódó folyosórészbó'l alakították ki. Ezzel a 47. raktár csak melléklépcsó'házon át volt megközelíthető'. (Az itt levő üft 1945-ben elégett.) I24 OL-Y 7-1948-687. 12S OL-K 726-1949-805. 126 OL-Y 7-1954-1483,1955-956.
