Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 35 23-án mégis 8,5 millióra tesz előterjesztést, amit a minisztertanács december 24-én jóvá is hagyott. Klebelsberg első miniszteri ténykedéseinek egyike biztosította, hogy az építkezés meginduljon, majd mint vallás- és közoktatásügyi miniszter előteremtette azokat az összegeket is, amelyekre a pénz értékcsökkenése következtében szükség volt.

64 így vált lehetővé, hogy 1923 közepére az épület beköltözhető lett. A biztosított hitel lehetővé tette az I. és II. emeleti raktárak állványozását, majd ezt követően a földszinti kisebb (17-es) raktár állványozásának befejezését, ideértve a tervezett, de időközben beszerezhetetlenné vált cseh drótüveg járda helyett xilolit járdák megépítését is.

65 Nem várt nehézséget jelentett, hogy Frigyes főherceg megvásárolta az Országház utca 14. számú házat, ahonnan az iratok jelentős részét 1921-1922-ben el kellett hozni. Ezeket részben az erdélyi és a kúriai levéltárak további zsúfolása révén, részben a még gipszfalakkal ellátott 17-es raktárban, majd a nagyobb alagsori (11-es) raktárban helyezték el, de Frigyes főhercegnek még az alagsorban is biztosítottak egy helyiséget.

66 1922. szeptembeT 1-én elhunyt Pecz Samu, s a Levéltár javasolta, hogy „Nagy Károly műegyetemi cny.rk. tanár, Pecz adjunktusa, aki a terveket vele együtt dolgozta ki, az építésvezetésben neki kezdettől fogva jobb keze és helyettese volt és Pecz Samu betegsége alatt most már hosszú idő óta egyedül vezette a munkálatokat, s akinek szakértelme és lelkiismeretessége kezességet nyújt az iránt, hogy az épület egyrészt a tervező intencióihoz híven, másrészt az adott körülmények között a legjobban lesz befejezve", legyen az építkezés vezetője. Nagy Károly a miniszteri megbízást meg is kapta.

67 Ez években az épületen sok külső és belső tatarozást is végre kellett hajtani, de teljes építészeti befejezésről még nem lehetett beszélni, amikor sor került a beköltözésre. Ennek mintegy előjátékaként a Belügyminisztérium saját épületében egyes helyiségeket igénybe kívánt venni, ezért 1923 április-májusban iratokat halmoztak fel az új épület földszinti szobáiban és a 17-es raktárban. Júniusban megtörtént a könyvtár átköltöztetése, az általános költözködés július 2-án kezdődött a Nemzeti Múzeumtól néhány hónapra e feladat elvégzésére áthelyezett Lukinich Imre levéltári igazgató irányításával és főiskolai hallgatók segítségével. — A mai A, B, C, E, H és N szekciók iratanyaga mintaállványozottan került polcokra, míg a D, O és K szekciók (ez utóbbi akkor a VKM 1867-1896. évi irataiból állt) iratait a földszinti nagy raktárban helyezték el.

68 A Levéltár ekkor a középső szárnyon még csak az alagsort, a földszintet, az I. emeletet és a IV. emeleten a fényképészeti helyiséget birtokolta. A kutatóterem július 1-től zárva volt és csak az év végén tették lehetővé a kutatást „néhány különös elbírálást érdemlő kutató 64

OL-K 148-1921-14-31,1921-7109, 9406. és 9444. (732. csomó). Döry, i. m. 416. 65

OL-Y 1-1924-17, 1922-517. - Az építési bizottság 1922. április 8-i ülésén az építésvezetőség a könnyű, de drága xilolit és a nehéz, de olcsó vasbeton járda kombinációját javasolta (középfolyosók beton, a többi rész xilolit), ami 258 000 K megtakarítást is eredményezett volna. Csánki azonban a vegyes megoldáshoz nem járult hozzá, mert ez esetben a raktárfödémek nem lettek volna egyöntetűek. így a félemeleti födémek az akkor épült raktárakban xilolitból készültek. 66

OL-Y 1-1924-17,1922-517. és 860; OL-Y 1-1922-702. 6 7

OL-Y 1-1922-770. "Levéltári Közlemények 1924. 193-194. OL-Y 1-1923-510; OL-Y 1-1924-17. - A költözködésnél az Úri utcában alkalmazott emelő berendezésre lásd OL-Y 1-210. (9. doboz.)