Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.
^ 36 Borsa Iván részére". 69 Ezzel az átköltözéssel véget ért az újjászervezett Országos Levéltár történetének a levéltári anyag összpontosításáért és az új épületért folytatott félévszázados küzdelme. 70 Az új levéltári épület felavatásának hamar híre ment Európában. 1925-ben három érdeklődés — Bécsből, Stockholmból és Varsóból — érkezett, amelyekben íróik tájékoztatást kértek a tervekről, tapasztalatokról. 71 Az immár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Levéltár számára két évnél tovább tartott, hogy régi helyiségeit felszámolja. Az 1908-ban szervezett és a Fővárosi Tanács által fenntartott 3 főnyi állandó tűzőrséget a költözés befejeztével 1923 szeptemberének második felében bevonták. 72 A régi belügyminisztériumi helyiségek átadására csak fokozatosan került sor, egyrészt, mert ezzel igyekeztek elérni, hogy a Belügyminisztérium mielőbb kiköltöztesse kivándorlási osztályát a Levéltár épületéből, másrészt Csánki a vasajtókat, spalettákat, állványokat vagy átszállíttatta az új épületbe vagy hosszas alkudozás után a Belügyminisztériumnak térítés ellenében átengedte, így a felszámolás csak 1925 októberében fejeződött be. 73 Az új épületben azonban nem volt minden rendben. A Honvédelmi és a Belügyminisztérium osztályai, s több lakó az épületben akadályt jelentett a levéltári célok elérésében. Ezzel egyidőben még az épület művészi belső kiképzése és berendezése is állandó feladatot jelentett. A Belügyminisztérium emeletráépítése ugyan megkezdődött, tehát a II. emelet kiürítése belátható időn belül esedékes volt (192'!. november 8-án meg is történt) és a Levéltár elfoglalhatta a II. emeleti hivatali helyiségeket, 74 de a honvédség kitelepítése 1945-ig nem oldódott meg. Még 1923 májusában Klebelsberg és Rakovszky belügyminiszter a Belügyminisztériumban helyszíni szemlét tartottak annak érdekében, hogy a Levéltár kiköltözése esetén a Belügyminisztérium hajlandó-e helyére befogadni a Hadilevéltárat, mely akkor már az épületben működő egyetlen nagyobb honvédségi intézmény volt. Klebelsbergnek ezzel a megoldással az volt a célja, hogy helyet teremtsen az új épületben a Magyar Nemzet Múzeum levéltárának. A Belügyminiszter vállalta a megoldást, de a honvédelmi miniszter nem, 75 így csak részmegoldások születtek. A Levéltár 1924. december 10-én átvette a IV. emeleti nagy raktárt (ma 75-ös), amelyben 5 család lakott, a Hadilevéltártól. 76 Ez adta a lehetőséget Klebelsbergnek ahhoz, hogy 1923-ban meghiúsult tervét megvalósítsa. 1926. január 23-án felkereste Koszmovszky József vezértanácsnokot, a Hadilevéltár parancsnokát, és rávette arra, hogy a III. emeleti kis raktárt (ma 59-es) cserélje el a IV. emeleti nagy raktárért. Koszmovszky bizonyos feltételek mellett (lakók kitelepítése, állványok építése) a cserételfogadta. 77 69 OL-K 726-1926-200. 70 Az új épület építési költségeiről (1915-1923) készített összeállítás: OL-Y 1-210. doboz-9. 7 'OL-Y 1-1925-142, 207. és 904. 72 OL-Y 1-1922-13; OL-Y 1-1923-8. 73 OL-K 148-1925-14-1850. OL-Y 1-1924-137; Uo. 1925-386. - Az Országos Levéltárnak a Belügyminisztérium épületében volt helyiségeit jól mutatja az az alaprajz, amely 1942-ben az Állami Pénzverő építészeti rajzai közül került elő. (OL-T 18-40; OL-Y 1-1942-2497.) 74 OL-Y 1-1924-137,1924-662. 7S OL-K 148-1923-14-4690. 76 OL-Y 1-1926-1059. 77 OL-Y 1-1926-128.
