Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

34 Borsa Iván időtartamát illetően, ez azonban sok eredménnyel nem járt. Az igénybevételnek egyetlen előnye volt, hogy egyes munkálatok, amelyek anyaghiány miatt nem voltak befejezhetők, a honvédelmi tárca nagyobb lehetőségeinek igénybevételével folytathatók és befejezhetők voltak, mások — így a raktárak állványozása — nem volt megkezdhető, Ül. folytatható, mert a HM a raktárak jelentős részét gipszből készült falakkal kis helyiségekre osztotta.

58 A Belügyminisztérium 1919. március 4-én felszólította ugyan a Honvédelmi Minisztériumot, hogy május 15-ig az épületet ürítse ki, de erre válasz csak május 21-én a Hadügyi Népbiztosságtól érkezett. A Népbiztosság hajlandó volt az I. emelet két szobáját átadni, de a hadműveletek megszűntéig kéri a bennmaradhatást.

5 9 Az épület, amely a Tanácsköztársaság alatt az ismertetettek szerint honvédségi birtokban volt, 1920 májusában már többszörös társbérlet képét mutatja. Az épület akkor 234 helyiségéből maga a Levéltár 8 alagsori és 1 földszinti helyiséget birtokolt (gépész, vállalkozók helyiségei és a mai 17. raktár egy része), a Belügyminisztériumnak (irattár, beszerzési csoport, útlevél osztály, gondnoki lakás) az alagsortól a II. emeletig 30, a Honvédelmi Minisztériumnak (budapesti katonai körletparancsnokság, I. kerületi polgári csendőrség, irattár, Hadilevéltár, lakások) valamennyi szinten 148, a Külügyminisztériumnak (Felszámoló hivatal a békeszerződés végrehajtására) a IV. emeleten 41, a Kereskedelemügyi Minisztériumnak (Légiforgalmi ügyosztály) a földszinten 5, s a Földművelésügyi Minisztériumnak (irattári részleg) a földszinten egy helyisége volt.

60 A Levéltár 1920. június 12-én előterjesztést is tett a Belügyminisztériumnak, amely átírt a Pénzügyminisztériumnak, leírván a sanyarú helyzetet és az építési, felszerelési stb. költségekre hitelt kért. A Pénzügyminisztérium a válaszban tájékoztatást kért az épület kiürítésének lehetőségéről, s az ügy október 29-én „a változott viszonyokra tekintettel" irattárba került.

6! A holtpont 1921 májusáig tartott. Ekkor a miniszterelnök az érdekelt miniszterekkel megbeszélte, hogy a Levéltár épületét ki kell üríteni. Erre hivatkozva szólította fel a Belügyminisztérium a Honvédelmi Minisztériumot és a Kereskedelemügyi Minisztériumot.

62 Ugyanebben a hónapban a Pénzügyminisztérium is nyit meg hitelt, de csak állagvédelmi és rendeltetésszerű célokra, nem művészi befejezésre vagy felszerelésre.

63 Döntő fordulatot jelentett a Levéltár épülete történetében Klebelsberg Kuno bekapcsolódása az eseményekbe. 1921. november 12-én mint nyűg. államtitkár és a Magyar Történelmi Társulat elnöke részt vett az építési bizottság ülésén és december 11-én már mint belügyminiszter arra kéri a pénzügyminisztert, járuljon hozzá, hogy a folyó és következő (1922/23-as) költségvetési évre 8,5 millió korona póthitelt kérjen a minisztertanácstól. A pénzügyminiszter 21-én uevan csak 5,5 millióhoz járul hozzá, Klebelsberg • 5%

Döry, i. m. 414. - Részletek: OL-K 148-1921-14-31, 1918. évi iratok (732. csomó). A két személylift szerelése 1918. október 5-én fejezó'dötl be. (OL-Y 1-1933-51, 1926-1021.) 59

OL-K 148-1921-14-31,1919. évi iratok (732. csomó). 60

OL-K 148—1921-14-31, Rákosi Sándor belügyminiszteri számtanácsos, épületgondnok 1920. május 11-i összeállítása (732. csomó). — Nem világos, hogy ebben a kimutatásban a lakások szerepelnek-e. Feltehetó'en nem. A lakók egyébként sok problémát okoztak, mert a raktári szárny központi fűtése nem lévén elegendő', kályhákat állítottak be, s ezek csövét az ablakon vezették ki. Az épület belülről igen elhanyagolt volt. OL-K 148-1919-14-76, 1919-2680. (734. csomó). 6

' OL-K 148-1923-14-2637. 62

OL-K 148-1921-14-31,1921-3387. (732. csomó). 63

OL-K 148-1923-14-2637,1921-4723.