Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: La Gazette des Archives, 1977–1978 / 341–345. o.
342 FOLYÓIRATSZEMLE és értelméről. A vita meglehetősen széles körű visszhangot váltott ki. A cikk a levéltárosok tudatos és haladó irányú állásfoglalását igyekszik kiprovokálni, ill. megfogalmazni. Főbb tézisei: a történetírás nem lehet és soha nem is volt semleges. Az eseményeket „felülről", a burzsoázia felől szemlélő és a jelen égető problémáit kerülgető művek a tömegek történelem éhségének kielégítésére nem alkalmasak. A történetírónak a mai nap kérdéseiből kell kiindulnia: a múlttal a jelent, s a múltat a jelennel kell megmagyaráznia, mert a történetírás célja a jelen megértése annak megváltoztatása érdekében, A levéltárosnak nemcsak azok számára kell dolgoznia, akik a történelmet írják, hanem elsősorban azok számára, akik a történelmet csinálják. Munkájának mindig és mindenek fölött megbízhatónak kell lennie, mert „aki hamis forradalmi legendákat költ a nép részére, ugyanolyan gonosztevő, mint az, aki hazug térképet ad a hajós kezébe". - Claudine FAGES: Nők a levéltárban. A francia levéltárak tudományos dolgozóinak fele nő, és ez az arányszám-növekedés egyre fokozódik. A nők térfoglalásával szükségszerűen együtt járó problémák megismerésére az Egyesület részletes kérdőívet küldött szét. A tanulmány az ezekre a kérdőívekre érkezett válaszokat összegezi és munkacsoport létrehozását javasolja a felmerült kérdések megoldásának tanulmányozására. - No. 97. Michel DUCHEIN :/í fondok tiszteletben tartásának elve a levéltártanban: elméleti alapok és gyakorlati kérdések. A proveniencia elve Franciaországban sosem volt olyan, minden levéltári munkát szinte egyedül meghatározó alapelv, mint nálunk. Bár a fondok tiszteletben tartásának gondolatát - részletesebb indoklás és kidolgozás nélkül - épp Franciaországban fogalmazták meg, alkalmazásának módszereit és korlátait a francia levéltárosok - különösen a fiatalabb nemzedékek tagjai - kevéssé ismerik. Ezt a hiányt igyekszik pótolni igen alapos tanulmányával a szerző. - Ferréol de FERRY-Bruno DELMAS: Az irodafelszerelési tájékoztató központ és a mikrográfia. - No, 98. Jean VOGT: A levéltárak és az alkalmazott geológia. - Christian PFISTER: A Dunkerque-i kikötő levéltára. - Bruno DELMAS-Ferréol de FERRY: Több példányban készült mikrofilmek és filmmásolás a levéltárban. - Szerkesztőségi közlemény: A vállalati levéltárosok egyesületének megalakulása. - Jean CAVIGNAC: Megmentendő levéltárak: a munkásmozgalom jelenleg képződő levéltárai. — Francoise VIGNIER:^ tulajdonosok kezében maradt magánlevéltári fondok rendezésének és mikrofilmezésének három esete. - Michel DUCHEIN: Levéltári dokumentumok hangfelvételen. - Jean WAQUET: A levéltárak megértése és az elemi adatok. - Szerkesztőségi közlemény: Fénykép-levéltárak. - Francoise HILDESHEIMER: Offset-berendezés a Bouches-du-Rhone megyei levéltárban. - No. 99. Jean FAVIER: A francia levéltárosok XXI. kongresszusán elhangzott megnyitó beszéd. - Michel D'ORNANO:^ francia levéltárosok XXI. kongresszusé" ' uh'urális és környezetvédelemügyi miniszter által elmondott beszéd szövege. - Marie-Thérese CHABORD, Xavier Du BOISROUVRAY, Jean-Yves RIBAULT: Az irattári infláció és az átmeneti levéltárak. A lakosság lélekszámának gyarapodása, a gazdasági és technikai fejlődés, másfelől a sokszorosítási, az iratsokszorosítási eljárások elterjedése és végül, de nem utolsósorban az állam szerepének állandó növekedése következtében naponként egyre több és több irat keletkezik. Az iratokat létrehozó szervek irattáraiban többnyire alig néhány évfolyam iratainak elhelyezésére van elegendő hely. A korábbi, az ügyvitelhez - ha nem is rendszeresen — de még szükséges, még átselejtezetlen (és még nem is selejtezhető) iratok őrzése így egyre több gondot okoz világszerte. Franciaországban - mint másutt is - ún. átmeneti raktárak vagy átmeneti levéltárak létesítésével próbálják ezeket a gondokat enyhííeni. A központi szervek (minisztériumok stb.) iratainak átmeneti őrzésére létesített Fontainebleau-.i, valamint az egyes megyékben létesített ilyen raktárak (pl. a Nantes melletti Ile-Beaulieu-i) működése egy sereg szervezési, pénzügyi s másfelől szakmai-módszertani kérdést hozott felszínre. A tanulmány, amely a levéltáros-kongresszus referátumául készült, ezeknek a kérdéseknek az összefoglalását és elemzését tartalmazza. - Noel PINZUTI:^ papírzúzó berendezés első évi használatának mérlege a Pyrénées-Atlantiques megyei Levéltárban, 1978. No. 100. Gildas BERNARD: az Egyesület elnökének visszatekintése a 100. szám megjelenése alkalmából a folyóirat múltjára. Az 1904-ben megalakult Levéltáros Egyesület évi közgyűléseiről készült beszámolókat 1911-ig a könyvtárosok egyik folyóiratában, 1932-ig pedig külön nyomtatott füzetekben jelentették meg. 1933-tól a háború kitöréséig az Egyesület már évi négy füzetet adott ki, s ezekben a közgyűlési beszámolókon kívül már hivatalos tájékoztatásokat, egyesületi és személyi híreket is közzétettek, de a folyóirat szakmai, elméleti és módszertani közleményeket még nem tartalmazott. Az 1947-ben megindult, s kezdetben sokszorosításban, majd 1956 óta nyomtatásban megjelenő új sorozat évfolyamaiban pedig lépésről lépésre nyomon követhető az az átalakulás, melynek folyamán a La Gazette des Archives - jórészt Michel DUCHEIN két évtizedes (1956-1976)
