Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - IRODALOM - Szomszéd András: Borsodi levéltári évkönyv I–II. Szerkesztő: Román János. Miskolc, 1977., 1979 / 328–330. o.

IRODALOM 329 cél magában is dicséretes, hiszen az olvasóhoz szándékszik eljuttatni egy fontos, közművelődést szolgáló tudományos intézmény történeti értékű forrásait. A beköszöntő azonban még távolabbi terveket is tartalmaz. „Bevallott célunk a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéhez kapcsolódó helytörténetírás ébrentartása, részben állandó helyi szerzőgárda együtt tartásával, részben neves történészek érdeklődésének erre a területre való fordításával." Közel két évtizedet töltve el katedrán, kíváncsian vettem kezembe a megjelent két könyvet, vizsgálva, hogy milyen lehetőséget nyújtanak a benne megjelent írások szemléltetésre egy történelmet, irodalmat, világnézetet tanító tanárnak ahhoz, hogy az órákon adott országos összképet a közelebbi szülőföld eseményeivel színesebbé, történetibbé tehesse. Az évkönyv 19 tanulmányt, feldolgozást, illetve forrást közöl, melyeknek évköre a XVII. századtól közvetlen közelmúltunkig tart. Az első kötetben KILIÁN ISTVÁN Színjáték Miskolcon a XVII. század második felében c. tanulmánya a miskolci színjátszás előzményeit kutatva az alábbi gondolatot fogalmazza meg: „Nem lehetetlen. . . hogy itt is, mint Sárospatakon Coménius, egy-egy kiválóbb tanár mutatott be diákjaival színdarabot." Fonásokat felkutatva, levéltárak anyagát bújva „a hajdan volt református iskola" színi múltjáról közöl érdekes tudnivalókat, kiegészítve írásait drámatörténeti adatokkal. Rokon témával jelentkezik SZABÓ LAJOS: Színműjátszás Taktaszadán, Adatok a falusi színjátszás történetéhez 1911-1948 című írásával, és VARGA GÁBORNÉ: A Diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárda szerepe a vasgyári munkásság művelődésében c. alatt. Egy húsz év körüli fiatal a múlt század közepén eltöltött Miskolcon két hónapot, amiről szorgalmasan naplót vezetett. Egy mindennapi átlagember szubjektív vallomása hogyan válhat érdekessé, sőt érdemessé arra, hogy tanulmányt írjanak róla, erről vall VÖRÖS KÁROLYnak Miskolci hétköznapok 1848 nyarán (Alexy Lajos naplójaj c. írása. Érdekes, olvasmányos tanulmánnyal kísért forrásközlés. A naplóból megismerhetjük az átlagember hétköznapjait, és egy réteg — a városi kereskedő, kisiparos, alkalmazott — világnézetét. Bőséges levéltári anyagot használ fel SERES PÉTERNÉ Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása 1907-1909 c. munkájában. Ebben arról a küzdelemről ír, amelyet Miskolc városa folytatott magasabb jogállásáért. A közigazgatástörténettel foglalkozók érdeklődésére tarthat számot. A tanulmány a tisztújítás alkalmával megválasztottak névsorát is közli. A második világháború kitörését követően Magyarországra érkezett lengyel menekültek sorsáról, fogadtatásáról olvashatunk LAGZI ISTVÁN: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez (1939 szeptember-október) c. tanulmányában. Tudomást szerezhetünk többek között a menekültekkel kapcsolatos magyar bánásmód világsajtóban megjelenő pozitív visszhangjáról is. Helytörténeti írással képviselteti magát KOVÁCS ERNŐ, aki Szentsimon község gazdaságitársadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között címmel nyújt betekintést - a helybeliek számára emlékeket idézve — egy falu életének izgalmakkal teli korszakába. Előzményként rövid áttekintést ad a helység előtörténetéből. (Az 1979-es évkönyv ugyanennek a településnek 1950-1962-ig tartó történetét vizsgálja; Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962.) NEMCSIK PÁL precízen összeállított táblázata «sokoldalú felhasználási lehetőséget biztosítanak a szemléltetésre. Rövid, de lényegre tapintó idézetei a kor hangulatát jól érzékeltetik. A tanulmányának címe^4 Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű RT. fekete könyvei 1902-1904. Nem kevésbé izgalmas olvasmánynak ígérkezik ÚJLAKI PÉTER :A

dalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben címmel megjelent írása, amely a megyékben zajló pártharcok, az 1945-ös választások krónikáját adja. Azért is tarthat számot érdeklődésre ez a munka, mert sokan a „hallottakat" most hiteles dokumentumokkal szembesíthetik. A szerző mondanivalóját gazdag korabeli forrásból összeállított táblázatokkal illusztrálja. Függelékei is értékes anyagot hordoznak. Az 1977-es évkönyvet KUN LÁSZLÓ: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében c, tanulmánya zárja, amelynek folytatását az 1979-es évkönyvben A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában címmel olvashatjuk. Az események kronológiai felsorolása, szinte naponkénti követése mellett igyekszik magyarázatot adni az események miértjére is. A miskolci, diósgyőri ese-