Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - IRODALOM - Szomszéd András: Borsodi levéltári évkönyv I–II. Szerkesztő: Román János. Miskolc, 1977., 1979 / 328–330. o.

330 IRODALOM menyek mellett kitekintést kapunk a Putnokon, Borsodnádasdon, Mezőkövesden, Edelényben és még egy pár községben történt ellenforradalmi cselekményekre is. Mindezeket teszi a szerző bőséges, hiteles pártarchívumbeli és levéltári dokumentumokra támaszkodva. Az 1979-es évkönyv TAKÁCS BÉLA: A sárospataki diáktűzoltóság története a XVIII—XIX. században c. tanulmányával kezdődik. A történelmi előzmény vázlatos áttekintése után olvashatunk a diáktűzoltóság megalakulásáról, tevékenységéről. Egyéb kuriózumok mellett megtudhatjuk, kik voltak a „kémény látók", „utcza Hadnagyok", „éjjeli strázsák" stb. Részletes jegyzetei, pl. „A sárospataki főiskola önkéntes tűzoltó egylet alap és szolgálati szabályai", maguk is érdekes dokumentumok és jó szemléltető anyag. „A Hernád folyó mentén, Miskolc Kassa között mintegy félúton fekszik Forró község. Ez még önmagában nem tenné érdekessé a települést - írja a szerző —, de a XVIII. század utolsó évtizedeiben bekerült az országos postahálózatba." Ennek történetét kísérhetjük végig 1900-ig abban a tanulmányban, melynek szerzője KAMODY MIKLÓS, címe: Forró mezőváros postaviszonyai a XIX. században. Agrártörténeti és néprajzi vonatkozásban is érdekes ismeretekhez jutunk GALUSKA IMRE tanulmányából. ,,. . . s ezek a történeti, néprajzi adalékok — vallja a szerző - nem csupán egy község hanem egy szűkebb tájegység egykori jószágtartására, gazdaságtörténetére ..." vonatkoznak. Címe: Egy gazdálkodási ág a XIX. században a kesznyéteni református egyházközségben. „Emlékkönyv vagy Tapasztalati gyűjtemény?" — a címe annak a forrásnak, amelyik Bajó Józsefnek a Pósa család egyik anyai nagyapjának a Balog-völgyi magyar parasztnak az írott emlékeit közel száz évig őrizte. Közzétette és gondolatokat fűzött hozzá NEMCSIK PÁL: Balyó József Tapasztalati gyűjteménye Iványiból, 1845-1877 címmel. SERES PÉTERNÉ: Az intézményes tanoncképzés megszervezése Miskolcon 1872 után című neveléstörténeti tanulmánya a tanoncképzés alakulása mellett közli a korabeli tanterveket évfolyamonként lebontva. VARGA GÁBORNÉ tanulmánya ( A miskolci városi zenekar megalapítása és a fennmaradásáért folytatott küzdelem 1914-ig) azt a küzdelmet kíséri végig, amelyet a Miskolc-Borsodi Közművelődési Egyesület egy művészi igényű szimfonikus zenekar megteremtéséért, még tágabban véve Miskolc zeneművészeti életéért folytatott. Hogyan vált Borsod a szénbányászat megindulása, a kohászat kifejlesztése révén a magyar ipar fellegvárává, ezt kutatja LEHOCZKY ALFRÉD: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül. Táblázatai tartalmazzák a nagyipari dolgozók létszám-megoszlását, az országos és borsodi helyzetet összehasonlítva. BERÁNNÉ NEMES ÉVA: Adatok a feszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban című tanulmánya felvázolja Borsodban a felszabadulás nyomán kibontakozott politikai folyamatokat. „. . . a helyi kezdeményezések bemutatását kívánta elsősorban ..., bizonyítva azt, ... hogy a népi demokratikus forradalomnak kezdettől fogva fontos alkotó eleme a helyi kezdeményezés szerte az országban." Befejezésül idézzük újra a szerkesztőt: „A vállalkozás hasznáról röviden ennyit: reméljük, hogy a kiadvány a helytörténetírás művelése, azaz a tudományos cél mellett jó szolgálatot tehet az oktatás és a közművelődés ügyének is." Kívánjuk, hogy így legyen! Szomszéd András