Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - IRODALOM - Lakos János: Az üzemtörténetírás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerkesztette: Incze Miklós. Budapest, 1979 / 325–328. o.
IRODALOM • • AZ ÜZEMTÖRTÉNETÍRÁS KÉRDÉSEI ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK Szerkesztette: INCZE MIKLÓS Budapest, 1979. 323 1. Komoly hiányt pótol, alapvető igényt elégít ki a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya által közreadott elméleti és módszertani kézikönyv. Az üzemtörténet hivatásos és „amatőr" művelői ez ideig csupán a szaklapok hasábjain esetlegesen megjelenő cikkekre támaszkodhattak; szisztematikus, a témakör komplex megközelítésének igényével készült módszertani kiadvány nem állt rendelkezésre. Jelen tanulmánykötet 3 fő részre tagolódik: 1. a már korábban megjelent fontosabb tanulmányok és elhangzott előadások, valamint új tanulmányok, 2. a Szakosztály működését bemutató közlések, és 3. a magyar üzemtörténeti irodalom válogatott bibliográfiája. A kézikönyv („mindig figyelemmel a szaktudományos eredményekre, az üzemtörténetírói mozgalomra és a szocialista köztudatformálás feladataira") foglalkozik többek között az üzemtörténetírás eszmei-politikai jelentőségével, szerepével a honismereti mozgalmon belül, az üzem és a dolgozó ember, a gyár és a munkásmozgalom történeti kutatásának összefüggéseivel, az üzemtörténet és helytörténet, gazdaság- és technikatörténet, művelődéstörténet szoros kapcsolatával, az üzemtörténetírás tárgyával, a források feltárásának, felhasználásának problémáival, a munkáséletmódkutatással, a jogszabályok gazdaságrendező szerepével. VASS HENRIK Üzemtörténet - munkásmozgalomtörténet - szocialista hazafiság c. nyitótanulmányában (az 1977. évi V. Országos Honismereti Akadémián elhangzott előadás) a diszciplína szinte összes időszerű kérdését érinti. Elemzi az üzemtörténetiras eszmei-politikai jelentőségét. Kiemeli, hogy az üzemtörténetírás a tőkés rendszer propagandisztikus eszköztárába tartozik jórészt ma is, ellenben a szocialista országokban a történelmi múlt egy részének objektív feltárásán túl a szocialista közösségi tudat, a szocialista hazafiság, egészséges lokálpatriotizmus és a proletár internacionalizmus erősítésének eszköze is. Az üzemtörténet szorosan összekapcsolódik a munkásosztály történetével, „... ezért alapvető feladata, hogy bemutassa az adott üzemben jelenlevő termelőerő legfontosabb alkotó elemét: a dolgozó embert, egységben szemlélve tegnapi osztályharcait és mai építőmunkáját." Műfaji, módszertani kérdésekről szólva Vass Henrik kifejti hogy az üzemtörténet mozgalommá is fejlődik, de ez nem vezethet a dilettantizmus térhódításához: minden műfajtól számon kell kérni a tudományosság alapvető szabályait. A honismereti mozgalmon belül legcélszerűbbnek az üzemi krónikák készítését, a történeti emlékek gyűjtését, az ismeretek terjesztését tartja. Felhívja a figyelmet az üzemek felszabadulás utáni története, valamint a mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek története feldolgozásának szükségességére. MOLNÁR BÉLA Üzemtörténet és népfrontmozgalom c. cikke az üzemtörténet társadalmimozgalmi területével foglalkozik, hangsúlyozva a Hazafias Népfront szerepét a honismereti mozgalom fontos részét képező üzemtörténeti tevékenységben. Az I. Országos Üzemtörténeti Konferencia (1978) kiemelte az üzemtörténet pozítiv hatásait, megállapította, hogy az a honismereti mozgalom egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Ugyanakkor nem hallgatta el a gondokat sem: pl. nem kielégítő a munkáshagyományok, a munkáséletmód emlékeinek kutatása; gyenge az ifjúsági mozgalommal való foglalkozás; sok üzemben egyáltalán nem fordítanak gondot az üzem történetre. A szerző kiemelten tárgyalja a népfront sokoldalú segítő munkáját a munkásmozgalmi hagyományok feltárásában. Nagy jelentőséget tulajdonít az évfordulókban rejlő mozgalmi lehetőségek kihasználásának.
