Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ember Győző: Szekfű Gyula 1918-ban írt cikke a bécsi levéltárakról / 311–323. o.
320 EMBER GYŐZŐ Szintén az ő teremtménye volt az államkonferenczia, az államtanácshoz hasonló belügyi szerv, mely V. Ferdinánd, a gyöngeelmeju király helyett tulajdonképpen a kormányzást végezte. Tagjai ekkor Lajos főherczeg 3 ° elnöklete alatt a bécsi központi hivatalok fejei voltak, köztük Metternich és Kollowrat. 3 ' Az államkanczellária 3 2 levéltára (körülbelül 250 csomó és kötet) ma a kabineti levéltár részét képezi, a szétválasztást illetőleg ugyanúgy lesz kezelendő, mint az államtanács. A levéltár hivatalnokai ma sem értik, miért kellett nekik a külügyminisztérium parancsából épen az államkonferenczia létezését titokban tartaniok. A kabineti levéltár további függelékeit képezi az abszolutizmus néhány bécsi hatóságának irattára, mindegyik nagy és elsó' rangú, érdekes, magyar anyaggal. Ezek 1. az 1851-61 közt működött birodalmi tanács (Reichsrat) levéltára (310 csomó, 49 kötet), e legfó'bb belügyi tanácsadó hatóságnak Szőgyén-Marich László 3 3 is tagja volt; 2. a minisztertanács jegyzőkönyvei és egyéb iratai (287 csomó, 79 kötet); 3. a „Gensdarmeriedepartement" 1847-67, összesen 177 csomó és 23 kötet, mely teli van Magyarország és Erdély hangulatára, de egyszersmind az abszolutisztikus kormányzás eszközeire és methodusára jellemző' adatokkal. Ugyanez mondható 4. a Bach-kormány hírhedt rendőrminiszterének, Kempen bárónak 34 irattáráról (77 csomó), valamint 5. a Reichsrat utódjáról, az ún. „újabb államtanácsról" (1861-68, 76 csomó és 24 kötet). Közös tulajdon még a szorosan vett udvari hatóságok irattömege, mely csak részben őriztetik az udv. és áll. levéltárban, az újabb akták az illető hivatal irattárában vannak és onnan a monarchia csődtömegéhez csatolandók. Ilyenek a főudvarmesteri, fővadászmesteri, főkamarási stb. hivatal, a Ferencz József-rend, vaskorona-rend stb. irattára, a testőrségek iratai, melyek közül a magyar testőrség 3 s levéltára bennünket egyedül illet. A felsorolt levéltárak mind tiszta, eredeti állapotukban őriztetnek, úgy amint az illető hivatalból, melynek működésének tanúságai, annak megszűnése után az udv. és áll. levéltárba kerültek. Ezekkel szemben áll több, szintén nagy kiterjedésű levéltári osztály, mely idők folyamán a levéltárban nőtt össze, eleinte kis, kevés aktából álló osztály lévén, a levéltárnokok által különböző helyekről származó aktákkal gyarapíttatott. Az ilyen levéltárilag készült osztályok közt bennünket elsősorban a Hungarica érdekel. Az 580 csomóból álló magyar osztály alapjait I. Ferdinánd korára kell visszavinnünk. Ferdinándnak eleinte néhány főúron és városon kívül alig volt párthíve Magyarországon, a régi magyar központi hivatalok is Szapolyay János szolgálatába álltak, vagy a török hódítás folytán megszűntek. Ilyen viszonyok közt Ferdinánd a magyar ügyek intézését az alsó-ausztriai helytartótanácsra bízta, melynek kereteiben egy magyar titkári állást szerveztek. 3 6 A Hungarica legrégibb, igen értékes anyagát ezen magyar titkár ügykezeléséből származó iratok teszik. Később, a magyar hatóságok (kanczellária, helytartóság, kamara) helyreállításával és megerősítésével a bécsi titkárság hatásköre összezsugorodott és megszűnt, ehhez képest a Hungarica aktái is mind soványabbak és tartalmilag ellaposodnak. Nyugodtabb, törvénytisztelő kormányzási évekből alig van magyar akta. Megdagad az iratcsomó olyan években, amikor a magyar alkotmány keretein kívül álló egyének jutottak a magyar ügyekben befolyáshoz, így Castaldo 3 7 idején, azután I. Lipót korában. Történetileg is elsőrangú anyag a 3 ° Ferenc császár öccse. 3 ' Kolowrat-Liebsteinsky, Franz Anton gróf, 1778-1861, államférfi, 1826-ban lett állam- és konferenciaminiszter. 32 Elírás, helyesen: államkonferenczia. 33 Szőgyény-Marich László gróf, 1806-1893, 1847-től a magyar kancellária alelnöke, 1851-ben a bécsi Reichsrat tagja, 1859-ben alelnöke lett. 34 Kempen, Johann Franz báró, 1793-1863, 1852-től rendőrminiszter. 3S A magyar testőrséget Mária Terézia 1760-ban állította fel a vármegyékből küldött nemesi ifjakból. 3 6 A magyar titkár nem az alsó-ausztriai helytartótanács, hanem az uralkodó udvarában működő, több kancellária személyzetét összefogó iroda keretében szolgált, a magyar kancellária titkára volt. Magyar ügyekben az alsó-ausztriai kamara játszott jelentős szerepet, az uralkodó a magyar kamara hatásköréből kivett több királyi jövedelem kezelését reá bízta. 3 7 Castaldo György cassanoi őrgróf I. Ferdinánd 1551-ben Erdélybe küldött hadvezére volt, aki Martinuzzi (Fráter) Györgyöt megölette.
