Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

A z Országos Levéltár épületei 1874-1974 29 vásárlása és 1 352 000 korona építési költség, összesen másfélmillió korona biztosítása miatt. További háromnegyed év múlva 1901. március 21-én a PM azzal az indokolással, hogy értesülése szerint „az Országos Levéltár elhelyezéséről az új országházban tárgyalások vannak folyamatban" az iratokat érdemi észrevétel nélkül visszaküldte.

31 Mintegy éves szünet után a Belügyminisztérium ismét elővette az ügyet. Az év telekkeresés érdekében folytatott levelezésekkel telt el. A Belügyminisztérium aktivitása 1903 elején megszűnt, mert saját magának kívánt székházat építeni az új országház körül, amire ugyan nem került sor, de elegendő volt ahhoz, hogy a Levéltár épülete kimaradt a beruházási törvényjavaslatból, s a Pénzügyminisztérium 1903. december 30-án az iratokat ismét intézkedés nélkül küldte vissza a Belügyminisztériumnak.

32 Az új épület ügye ugyan másodszor is zátonyra futott, az 1904-es év új és következményeiben jelentős fejleményt hozott. A járásbíróság áprilisban kérte, hogy szállíttassák el a dunántúli kerületi táblának Maróthi Rezső kezelő főigazgató által még 1899 tavaszán 38 láda csomagolt iratait. Óváry Lipót, az új főlevéltárnok a kérést az eperjesi törvényszék hasonló kérésével együtt a Belügyminisztérium elé terjeszti, majd néhány nap múlva közvetlenül a miniszterelnökséghez fordul és kéri, hogy megkaphassa a Bécsi kapu tér 3. alatti katonai kincstári épületet, amely „megfelelően tatarozva legalább addig, míg a szükségen más módon segítve nem lesz", a kőszegi, eperjesi és debreceni tábla iratait be tudja fogadni. Előterjesztését átteszik a Pénzügyminisztériumba és a gyors intézkedések egymást érik. A Pénzügy- és a közös Hadügyminisztérium engedélyének birtokában a Levéltár 1904. augusztus 9-én átvette a fővárosi közmunkák tanácsától a mai épület helyén, a Bécsi kapu tér és a Bécsi kapu sarkán állt Bécsi kapui (más néven Bosnyák) laktanya épületét. Mind a földszintet, mind pedig az emeletet tatarozták és beállványozták. Az emeletre került a helytartótanácsnak, a helytartóságoknak és egyéb hatóságoknak, eddig a Belügyminisztérium kezelésében az alagsorban elhelyezett iratanyaga, míg a földszint az említett három kerületi tábla anyagát fogadta be. A tatarozás és az állványozás ugyan a minisztérium költségvetésében rovattúllépést okozott, de azt a minisztertanács 1905. december 9-i ülésén 58. sz. alatt tudomásul vette.

33 Bár akkor még senki sem gondolt rá, ezzel az átmeneti jellegű lépéssel biztosították a Levéltár székházához szükséges ingatlant. 1904 decemberében Radvánszky Béla koronaőr szorgalmazására Tisza István miniszterelnök és belügyminiszter az országos levéltári épület felépítésével kapcsolatos teendők ellátására bizottságot nevezett ki. A bizottság 1905. február 25-én tartott egyetlen ülésén elfogadta azt a javaslatot, hogy a Levéltár a Szentháromság tér és a Tárnok utca sarkán levő üres telekre épüljön, ha azon 20 ezer köbméter levéltári anyag elhelyezésére alkalmas épület építhető. (Az 1899. évi 5000m

3-es igényt azért emelték fel, mert figyelembe vették a hiteleshelyek, a Civil-Gouvernement, a bécsi levéltárak, a vármegyei és a városi levéltárak régi, országos érdekű iratainak, az anyakönyveknek stb. átvételét.) Szükségesnek tartotta a bizottság, hogy Pecz Samu, a tervező levéltárosok kíséretében külföldi tanulmányútra menjen. 3 • OL-K 255-1900-16-1982. Döry, i. m. 408. 32

OL-K 148-1907-14-166, 1902-5254; 1903-1392 és 1717, 1904-3; OL-K 2551902-16-325533

OL-K 148-1910-14-196; OL-Y 1-1875-1-111, ad 1441/1904; OL-Y 1-18801-154, 1906-92.