Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

28 Borsa Iván helyiséget, majd 1899. február 16-én magáévá teszi Pauler javaslatát önálló épület emelésére a következő indokolással: „egyébként is Európa majdnem minden nagyobb állama sőt városa is a történetére fontossággal bíró akták és egyéb iratok elhelyezésére a levéltári követelményeknek megfelelő palotát emelt; illő, hogy e tekintetben se maradjunk el mögöttük". Lukács pénzügyminiszter március 10-i válaszában elvileg hozzájárult ahhoz, „hogy az Országos Levéltár részére külön palota emeltessék s hogy e végből az előmunkálatok, illetve a telekszerzésre és az építkezésre vonatkozó tanulmányok megtétessenek".

26 A régen várt elvi engedély meglehetősen váratlanul érte a Levéltárat. Első lépésként Pauler április 11. és 23. között Bécsen át németországi (Boroszló, Drezda, Lipcse, Weimar, Strassburg) tanulmányútra utazott, amiről 29-én beszámolt a belügyminiszternek.

27 Az események gyorsan peregtek. Május 6-án Pauler Pecz Samut, a középítészetnek nyilvános rendes tanárát javasolja megbízni a vázlatok elkészítésével, amire 18-án meg is kapja az engedélyt.

28 Ezt követte az építési program elkészítése. A Pauler által június 16-án aláírt építési programot így foglalhatjuk össze: Az épület két részből álljon, az iratraktárakból és a hivatalos helyiségekből, ideértve 4 lakást (a kezelő főigazgatónak, 2 szolgának és a gépészfűtőnek). A két részt vagy folyosó, vagy tűzfal válassza el. Álljon szabadon (tűzbiztonság, világosság, szellőzés) és 10—15 év múlva újabb épületet lehessen hozzá csatolni a minisztériumok iratai számára. Mindkét részben legyen vízcsap, felvonó, villanyvilágítás, központi vízgőzfűtés (raktárakban legalább 10° R). — A főlevéltárnoknak 2, a levél tárnokoknak, allevéltárnokoknak, kiadói fő- és aligazgatónak l-l külön szoba, a 2 tisztnek, a 6 szolgának és a gyakornokoknak 1—1 közös szoba, az iktató-irattárnak, rendezésre 1—1 szoba, a könyvtárnak 2 és a kutatóknak egy, a jelenleginél (34,17 m

2

) nagyobb, összesen 23 szoba, végül egy nagyobb, díszesebb terem kiállítások és gyűlések számára. — A raktárakkal szemben támasztott követelmények: Két oldalról kapjanak világosságot, az állványok az ablakközökre merőlegesen legyenek, az impregnált, lehetőleg keményfa állványok az egész épületen keresztül menő vasoszlopokon nyugodjanak (Magazinsystem), 2,25 méter magasak, a dupla állványok 1 méter mélyek, helyenként az iratok használhatása végett „fektetőkkel". A raktári folyosók vasrostélyból legyenek, a tűzmentes osztás függőlegesen történjék. Legyen helyiség a térképek és más, a szokványostól eltérő méretű iratok számára, továbbá hely „akár valamelyik palláson fényképezésre, pecsétlenyomásra stb.". A Levéltár iratainak mennyiségét akkor 3865 m

3 -re tették, amihez hozzászámították az átvétel előtt álló kerületi levéltárakból 100 és a bécsi pénzügyi levéltártól várt 470 m

3-t, s a zsúfoltság megszüntetése kapcsán további 10%-ot. Felkerekítve 5000 m

3 iratanyagot kellett az épületnek befogadnia.

2 9 Pauler e programot is magában foglaló felterjesztésében már több budai telket is megjelölt, amelyek közül az egyik naphegyi telket tartotta legmegfelelőbbnek.

30 Javaslata csak 1900. május 16-án került át a Pénzügyminisztériumba 2600 négyszögöles telek 26

OL-K26-1899-XXXI-1482;OL-K 255-1898-16-3408. és 1899-16-514. 27

OL-K 148-1907-14-166, 1899-2424. iktm. - Döry, i. m.407. 28

Uo. 2689. sz. iktm. és 2424. sz. fogalmazvány. 29

OL-K 148-1907-14-166,1899-3189. iktm. (1024/1899. OL sz. felterjesztés.) 3 ° Részletesebben lásd Döry, i. m. 407.