Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 27 1893-ban a Levéltárnak a Belügyminisztérium épületében 83 kisebb-nagyobb helyisége volt az egyablakos szobától a 12-ablakos teremig.

20 Az 1897, január 1-én felállítandó új közigazgatási bíróság elhelyezésének ügyét az intézkedő törvényjavaslatot előterjesztő belügyminiszter már 1896. június 30-án elindította, így a belügyminisztériumi épületben elhelyezett régi (pénzügyi) közigazgatási bíróságnak és az Országos Levéltárnak egyidőben jelentkezett helyiségigénye. A Levéltár a kerületi táblák anyagát kívánta átvenni, s bízott a bécsi kamarai levéltár felosztása esetén esedékes nagyobb mennyiségű iratanyag átvételében. A BM az igényt úgy kívánta kielégíteni, hogy az épület Úri utcai szárnyára harmadik emeletet építtet. Ennek költségeit azonban a Pénzügyminisztérium magasnak találta, s helyette az olcsóbb épületbérelést ajánlotta. Megoldást azonban ez sem hozott, ezért Bánffy miniszterelnök 1897. november 7-ére az ügyben bizalmas megbeszélésre hívta össze Wekerle Sándor, Perczel, Lukács és Darányi minisztereket. Ennek lehetett eredménye az az 1898. január 29-i pénzügyminiszteri állásfoglalás, mely a közigazgatási bíróságot az építendő új pénzügyminisztériumi palotában kívánta elhelyezni.

2l Ez a másféléves huzavona segített érlelni egy önálló levéltári épület gondolatát. A huzavona során 1897 elején Bánffy miniszterelnök, bár kívánatosnak tartotta, hogy a Levéltárnak új épülete legyen, mégis úgy foglalt állást, hogy a közigazgatási bíróság kapjon épületet.

22 A képviselőház költségvetési vitájában 1897. január 29—30-án is szó esett a Levéltár elhelyezéséről. Ezt ismertetve írta Szilágyi Sándor a Századok-ban: „Mi pedig örülünk, hogy az Országos Levéltár kérdése ismét felszínre került. Róma sem épült egy nap alatt, s hisszük, hogy e vita vége egy új, s a nemzet méltóságához illő épület lesz."

23 Az akkori hangulatot jól illusztrálja Pauler indulatos feljegyzése az 1898. évi költségvetés összeállítására felszólító, 1897. június 8-án kelt belső körlevél hátlapján: „Oláhok is építenek Bukarestnek."

24 A miniszterelnökség csak a közigazgatási bíróság ügyét tekintette elintézettnek az év elejei pénzügyminiszteri állásfoglalással, a Levéltárét nem, ezért szeptember 10-én tájékoztatást kért a pénzügyminisztertől az ügy állásáról. A semmitmondó válasszal (várják a fővárosi közmunka tanács javaslatát a telekre) meg nem elégedve Bánffy miniszterelnök december 14-én határozott hangú levélben kérdi Lukács László pénzügyminisztertől, hogy milyen módon lehetne az Országos Levéltár ügyét megoldani, leválasztva azt a közigazgatási bíróság elhelyezése, az új pénzügyminisztérium felépítése és a József-laktanyaféle telek szabályozása ügyétől, nehogy a volt udvari kamarai levéltártól átveendő iratanyagot ne tudják elhelyezni.

2 5 A miniszterelnök nem fogadta el azt a pénzügyminiszteri javaslatot, hogy egy közeli bérházban béreljenek a bécsi iratoknak 2 °Pauler Gyula, A.magyar királyi országos levéltár, Magyar Könyvszemle 1893. 130. 2

' OL-K 148-1902-14-1519; OL-K 26-1899-XXXI-1482. 22 OL-K 26-1899-XXXI-1482,1897-4-24. 23 Századok 1897. 171. 24

OL-Y 1-1922-789. 2S

Dóry (i. m. 406.) a Miniszterelnökség fellépését azzal magyarázza, hogy Bánffy erősen exponálta magát az udvari kamarai levéltár felosztása ügyében. Ezt nem lehet kétségbe vonni, de meg kell említeni, hogy az ügy intézésében szerepe volt Tarkovich József miniszterelnökségi államtitkárnak is, aki néhány évvel előbb már tanúbizonyságát adta a levéltárügy iránti támogató készségének. [Vö. Borsa Iván, A Hunyadi család levéltárának története, Levéltári Közlemények 35. (1964) 36-38]