Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a XVIII. században / 225–290. o.
A SÓÜGY HIVATALNOKSÁGA MAGYARORSZÁGON 263 nyebb, a célnak adaptált házak. Impozáns méretű sóházak csak a XVIII. század második felétől kezdve, a Kamara építőtevékenysége kibontakozásának korszakában létesültek: ezeknél már jobban figyelembe vették a hivatalnokok és családjuk lakásszükségletét is. A század közepén azonban ilyen épület még kevés van, s a hivatalnokok jó része is a városban vagy faluban, nemegyszer parasztházban lakik, bérért. Ezért azután gyakran maguk építtettek maguknak házat, esetleg vettek, amit persze áthelyezés esetén, szükséghelyzetben, értéken alul kellett eladniok. Tehát a sóhivatalnokok lakásviszonyait általában elég rosszaknak tarthatjuk. így érthető meg például Schaffartzik János Jakab panasza, aki ,,Miserabi Quartier"-járól ír a Kamarának. 153 Dodell András, komáromi ellenőrző mázsamester, aki nejével és hat gyermekével egy kis szobában kuporog, az elhalt Nunkovicz sószállító lakását kéri a komáromi uradalom prefektusától. 1 54 Thonauer János Ferdinánd máramarosszigeti sóellenőr azt nehezményezi, hogy egy nyomorúságos házban, ahol egy rossz kamrácskás szobában lakik, 30 forint lakbért kénytelen fizetni. Munkahelyéig, a Kamara hivataláig félórás utat kell megtennie, ezért nagyon elfáradva ér oda. Segélyt és lakbért kér, mert idehelyezése óta nem kapott ilyet. 155 A rossz lakás- és hivatali körülményekről panaszkodik Wittmann József makói sótiszt is. Kiemeli, hogy a fa drágasága miatt a fél fizetése tüzelőre megy el. 156 Lakása beázott, kevéske bútora tönkrement. Az építkezés itt Makón nagyon nehéz a szörnyű sár miatt, pedig a házépítés volna a megoldás. Legfőképp az itt nem is kapható fa hiánya aggasztja: 100 forintot kér még a fizetéséhez, hogy fűthessen. 15 köböl fára lenne szüksége. Plasztikus stílusú leveléből kirajzolódik a fűtetlenségtől szenvedve élő és dolgozó sótisztviselő és családja. Wittmann nyomorúságát neje és négy gyermeke osztotta meg. Höller József, viroviticzai sótiszt szinte szemrehányóan írja a Kamarának, amikor 1758-ban kauciót kérnek tőle: miből fizessen? Két éve működik ebben az állásban, de itt egy rossz szobáért és kamráért 40 forint lakbért kell fizetnie. A Kamara annak idején elmulasztotta, hogy építsen: most ő maga épít, hogy legyen hol laknia, s ehhez felhasználta egész megtakarított pénzét: „18 jährigen diensten Sauer erworbenes hineingesteckt und verbauet habe" - írja. Vagyis minden, amit 18 évi szolgálat alatt megtakarított, ráment az építkezésre. 15 7 A tisztviselők inkább maguk igyekeztek építeni, semhogy a drága lakbért kelljen fizetniök. Feigelsfeld Antal József, aradi mázsaszolga, aki 1736-ban postahivatalnokként kezdte szolgálatát a Bánátban, még 1754-ben se tudta megfizetni azt az 50 forintot, amit útiköltségül vett fel, mikor 1744-ben Debrecenbe nevezték ki. Mint aradi mázsaszolga, adós létére is házvásárlásba vágta fejszéjét. A 250 forint értékű házért negyedévenként 15 forintot kellett törlesztenie. Mikor kauciót kémek tőle 1759-ben, azt feleli, hogy ha megengedik, hogy beköltözhessen az új kamarai házba, akkor eladhatja a sajátját és kifizeti a kauciót. 158 Elképzelhető, hogy egy tűzvész vagy árvíz, mely az épületet megrongálta vagy megsemmisítette, teljes tönkrejutást jelentett a tisztviselőnek. így járt Sei dl mohácsi mázsaszolga is, akinek házát villámcsapás érte. ő maga családostól megmenekült ugyan, de bútorai, ingóságai elpusztultak. Bár bútorai „schon etwas abgenutzt" állapotban voltak, mégis 109 forintnál többre ment a vesztesége. Felettesei is, a város is, ls3 OLMagy. Kam.Lt. adCam. (E41) 1757 -459. 154 Uo„ 1759-99. 15S Uo., 1756 -280. 156 Uo., 1757 -639. 157 Uo., 1758-808. 158 Uo., 1758 -865, 1759 -49.
