Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a XVIII. században / 225–290. o.

260 FALLENBÜCHL ZOLTÁN például budai vagy pesti polgári vagyonukkal, nagyon jómódúnak kell Edelbecket tartunk. Az évszázad közepén a kaució-összegek is jóval kisebbek, kb. egyévi fizetésnek felelnek meg, s ezt sem tudják sokszor megfizetni a hivatalnokok. A sótisztviselők vagyoni viszonyai meglehetősen különbözőek voltak rangjuk szerint is, de ez egyenrangúak látszatra egységes kategóriáin belül is nagyok a különbségek. Az a tény, hogy az 1742-ben készített status personalis szerint 117 só tisztviselő közül mindössze 17-nek volt kauciója,

136 azt bizonyítja, hogy nem csupán a kauciók kérdését kezelte liberálisan az Udvari Kamara (ismeretes, mennyire ellenezte a kaució-rendszert a nagy hatalmú Szavojai Eugén), hanem azt is, hogy a sóügynek a Magyar Kamara alá rendelésekor ez az utóbbi hivatal az Udvari Kamarától egy meglehetősen szegény vagy legalábbis nagy többségében szegény hivatalnokréteget vett át. Hiszen, ha lehetett volna, a súlyosan deficites államhatalom nem mulasztotta volna el a kauciók bekérését. Csak kevés sótisztviselő vagyoni viszonyait ismerjük pontosan. Ez nem is csodálható, hiszen hivatali felsőbbségük, amellyel szemben elszámolásra voltak kötelezve, se ismerte azt. Mikor Machenschall Lőrinc tokaji sóellenőr 1753-ban elhalt, hagyatékának összeírásánál a Kamara hosszú vizsgálatot kénytelen folytatni, hogy kiderítse: mennyi vagyont is hagyott hátra Machen schall?

137 Maholányi László nagybányai sótisztnek a kaució-követelés időszakában, 1759-ben 1000 birodalmi tallér értékű java volt Bereg megyében, amit a megye maga is igazol. Kauciót mégse tud letenni, mert „propter pecuniae penuriam nihil divendere potest" - azaz: javai nem értékesíthető, kötött, nemesi javak és pénzszűke s a gazdálkodás itteni módja mellett, amely a naturalgazdalkodashoz áll közel, nem is tud pénzre szert tenni.

13 8 Nunberger Jakab gradiskai sóperceptor ugyanakkor azt adja elő kérelmében, hogy nem tud kauciót letenni, mert ő maga szegény, felesége eléggé vagyonos ugyan, de a vagyont a feleség nővére és a sógor - egyébként szintén kamarai tisztviselő - saját céljaikra fordították. Nunbergernének mintegy 2000 forint követelése volt sógorán, ami már nem kis vagyon ebben az időben, s elég lett volna a kaucióhoz.

1 " Thold Pál csáktornyai sótisztviselő pénzvagyonát pontosan ismerjük: 1757-ben 2471 forintot tesz ki ez az összeg.

140 Söres István selmeci sóperceptor csak 400 forint kauciót tud letenni 1759-ben, mert ennyit örökölt; a hiányzó 600 forintot pedig még 6%-os kamatra sem tudja megszerezni.

141 A kisebb tisztviselők közül ismert például Haffenbeckh József pesti sóhivatali írnok vagyoni helyzete. Apja építőmester volt egy bárói birtokon Augsburg közelében. Kis házat és földet örökölt utána. 1758-ban, vagyoni ügyeinek rendezésére 5 heti eltávozási engedélyt kér.

14 5 Ez az adat azért is érdekes, mert fényt vet a kisebb sótisztviselők társadalmi eredetére is, mely kétségkívül polgári környezetre utal. Sommer Krisztián nyugalmazott pesti sómázsamester hagyatékát pontosan ismerjük: egész készpénz vagyona 241 forint 46 krajcár értékű volt. Sommer 1757. november 19-én halt meg. Két éve volt- nyugdíjban, miután hosszú évek sora óta működött a pesti sóhivatalban. Egyedül élt. Halála után már egy órával hivataltársai kimentek lakására a pesti elővárosba (nyilván a Józsefvárosba) és mivel senkije sem volt, hivatalos leltárt készítettek szegényes hagyatékáról. Sommer bérlakásban élt, így sietniök kellett, bár házvezetőnőjének és az esedékes lakbérre még külön hagyott némi pénzt, egyébként végrendelete csak fogalmazványban maradt. Főként alapítványi misékre, a plébániának, a szervitáknak és az egyházi testvérületeknek hagyta azt, amije volt. Jellemzően minden vagyonát egy utazóládában tartotta: ezt és írószekrénykéjét társai bevitték a hivatalba. Volt egy szekrény is, ezt a régimódi szekrényt azonban nem tudták eladni, bár 10 forintra becsülték. 13 6 OL Magy. Kam. Lt., Koller József kamarai tanácsos (E 182) 15. csomó, Nr. 392. 13 7

OL Magy. Kam. Lt., Protocollum camaralis consilii (E 1) 1753. év 351, 451, 472-473, 633, 676,1044. és 1056. o. 13 8 OL Magy. Kam. Lt., Litt, ad Cam. (E 41) 1759 - 40. 139

Uo., 1759-140. és 158. 140

Uo., 1759 -211. 14 •Uo., 1759- 13. 142

Uo., 1758-537.