Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 25 A legtovább a kincstári levéltárak elhelyezése húzódott. Ennek érdekében 1873. március 24-én még „Török János magyar országos, Jakab Elek erdélyi levéltárnok" és belügyminisztériumi illetékesek helyszíni szemlét tartottak az országházi nagy teremben, amelyet magasságban való kettéosztása esetén megfelelőnek tartottak.

9 A helyszíni szemlének azonban nem lett folytatása. 1876-ban Pauler javaslatára a belügyminiszter megkeresi a pénzügyminisztert a kamarai és az erdélyi fiscalis levéltár egyesítése ügyében. Végül olyan megoldás született, hogy az Országos Levéltár 1876. július 1-én eredeti helyén átvette a kincstári levéltárat és a Pénzügyminisztérium utasította a nagyszebeni pénzügyigazgatóságot, hogy az erdélyi fiscalis levéltárat adja át az Országos Levéltárnak.

10 Az egyesítéskor a kincstári levéltár „állott a pénzügyminisztériumi főépületben ... egy igazgatói szoba és előszobából, 8 kisebb-nagyobb szobából és egy két részre osztott folyosóból. A pénzügyminisztériumi elnöki épületben pedig hozzátartozott három földszinti, a nedvesség ellen cement mésszel is alig védhető szoba".

11 Az átvételt követően a Levéltár a helyiségekben olyan rendet csinált, hogy azok be tudták fogadni az erdélyi fiscalis levéltárat is.

12 — A kincstári levéltárak elhelyezésében újabb fejleményt az okozott, hogy a Mátyás templom restaurálása kapcsán épületbontás miatt a Pénzügyminisztérium kiadói hivatalát nem tudták elhelyezni, ezért 1879. július 29-én a Pénzügyminisztérium kérte a Belügyminisztériumot, hogy a kincstári levéltárat vagy vigye el, vagy annyira szorítsák össze, hogy a kiadói hivatal elhelyezhető legyen. A tárgyalások során felmerült a levéltári anyag magánostól bérelt házban való elhelyezése is, aminek azonban Pauler Gyula határozottan ellentmondott. Az elhelyezés érdekében ismét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól kértek helyiséget, s minthogy nem tudtak megegyezni, az ügyet döntésre a minisztertanács ülése elé terjesztették. Az 1879. október 6-i ülés jegyzőkönyvének 10. pontjában rögzített döntés értelmében a Belügyminisztérium a statisztikai hivatal helyiségeit elfoglalhatta, és megbízták a kereskedelemügyi minisztert, hogy a statisztikai hivatal részére a Kunéw

aider-féle házban vagy más magánházban béreljen szállást. A statisztikai hivatal helyiségeit a Belügyminisztérium kiadóhivatala kapta meg és ennek helyiségében, az ún. kis teremben,- továbbá a vele szemben levő, a VKM által használt két és a BM által használt egy szobában helyezték el nem kis átalakítások elvégzése után a kincstári levéltárat, melynek átszállítása 1880. február 7-én fejeződött be.

13 A kincstári levéltár elhelyezésekor a Levéltár további vasajtók és vastáblák (spaletták) felszerelését is kérte. Az elkövetkező években folyamatosan sor került - a Levéltár évi átalánya teherbírásától függően — 1884-ben a kúriai osztály udvar felőli, 1885-ben az erdélyi főkormányszéki osztály Úri utcára néző földszinti helyiségeiben, majd 1887-ben a helytartótanácsi levéltár helyiségeiben vasajtók és ablaktáblák felszerelésére, de történt ilyen szerelés még 1897-ben is.

14 9

OL-K 255-1873-16-1325. ,0

OL-K 255-1876-16-594,1065, 2116, 2615, 2684; OL-K 150-1883-1-4-3811. 1

' OL-Y 1-1879-1-240,1879-783. ,2

OL-Y 1-1876-1-24,1876-680. 13

OL-K 150-1883-1-4-3811; OL-K 27-1879. okt. 6-i jkv. 10. pont; OL-Y 1-1879-1-240; OL-K 255-1879-16-3340, 3729,4511 és 1888-16-913. 1 «Kincstári: OL-Y 1-1879-1-240, 1879-1281; kúriai: OL-Y 1-1875-1-111, 1884-1179; erdélyi: uo. 1885-1214; helytartótanácsi uo. 1887-77; végül 1897-820.