Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a XVIII. században / 225–290. o.
254 FALLENBÜCHL ZOLTÁN noha csak egy darab kenyeret (Panis frustillulum) kér. 101 A lényegesen jobb helyzetben levő mohácsi sóperceptor, Wokurka János György is azt nehezményezi, hogy noha 25 éve áll uralkodói szolgálatban, semmit sem tudott megtakarítani; sőt, midőn az előző évben beteg volt, emiatt adósságba is keveredett. 102 Ponner Antal József máramarosszigeti sóellenőr hangoztatja, hogy kis fizetése miatt azt, amit szüleitől örökölt, kénytelen volt felélni. Mikor kauciót követelnek tőle 1758-ban, főnökével, Scheubner perceptorral együtt megjegyzik, hogy egy krajcárt sem tudnak fizetni, „Da wir ... nicht im Stand seyndt. . . ausser der gnädigst ausgewiesenen Besoldung etwas prosperiren und erwirtschafften . . . sondern von solcher nur allein leben muss." 103 Koller Ferenc Ádám puchói sóperceptor is azt mondja, hogy néhai szüleitől semmit sem örökölt, kezdetben kevés volt a fizetése, ekkor semmit se takaríthatott meg; mióta 300 forintot kap, azóta sem sokat. 104 A Dráva melletti Vízváron Noszticzius filialista, mikor ugyancsak kauciót kérnek tőle, azt válaszolja: ajándékozzák meg ez összeggel és kíméljék meg a fizetéstől „quia hocce tempore et anno nihil potui comparere ... et desuper debita contrahere nolui" 1 ° s , azaz fizetni nem tud, adósságba pedig nem akar keveredni. Göttersdorfer János Antal somlyói perceptor 7 évi katonai és 25 évi kamarai szolgálatára hivatkozik: ,,Das ich sehr armb bin, in welchem standt mich meine durch 17 Jahr gehabte sehr geringe besoldung gehalten." Családja is népes, házát is meg kellett javíttatnia. 106 Dodell András, szeredi ellenőrző sómázsamester ismételten hangoztatja, hogy 6 gyermekének még kenyeret és ruházatot is alig tud biztosítani, pedig taníttatni is kell őket. 107 Mauska Ferenc halmágyi sótisztviselő is nyíltan kimondja: „pauper sum, non habeo". 108 Már 13 évvel ezelőtt is, amikor Pozsonyból idehelyezték Halmágyra, „egenus" azaz „szűkölködő" volt, „per hoc tempus autem nihil pecuniae (quamvis oeconomice vixerim) seponere potui, situs enim iste non admittet" - azaz a helyi adottságokat hibáztatja azért, hogy nem tudott semmit sem megtakarítani. Pöckh Ferdinánd Ferenc somlyói ellenőrző mázsamester megjegyzi, hogy hivatalnokoskodása, előbb pedig katonai szolgálata alatt nemcsak sajátját, de neje vagyonát is elköltötte. 109 Wittmann József makói sótisztviselő, ki 22 éve szolgál, ugyancsak arra hivatkozik, hogy apai—anyai örökségét fel kellett élnie: „Erb-Guett anzugreiffen . . . und zusetzen, und so dann gäntzlich müdl-loss geworden." 1 1 ° Mindeme kiragadott példák is mutatják, hogy a sóügy tisztviselői, akik az állam pénzét kezelték, maguk igen szegények voltak. A kaució elleni tiltakozásnak, amely 1758-ban mint egy áradat öntötte el a Kamarát, a sóhivatalnokok felettes szervét, az a haszna volt, hogy világossá tehette a felső vezetés előtt: mennyire szegény az a tisztviselőréteg, amelyre a pénzkezelés rá van bízva. A panaszoknak az államterület minden részéről való özöne egyértelműen bizonyítja: országos jelenségről van szó. Ha néha-néha vala101 OL Magy. Kam. Lt., Litterae ad Cameram exaratae (E 41), 1758 - 747. és 819. 102 Uo., 1758-850. 10S Uo., 1758 -758. 104 Uo., 1758-779. 105 Uo., 1759-35. 106 Uo., 1758 -714. 107 Uo., 1758-96. és 249. 108 Uo., 1758 -704. 109 Uo., 1758-782. 110 Uo., 1759 -8.
