Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a XVIII. században / 225–290. o.

A SÓÜGY HIVATALNOKSÄGA MAGYARORSZÁGON 251 Seyfried tisztes sóhivatalnoki családból származott: apja sok éven át a győri hivatal vezetője, fivére pedig több különböző rövidebb beosztás után Szolnokon szolgált mint ellenőr. Seyfried, ki előbb Komáromban praktizált öt évig, főként apja érdemeire való tekintettel lett 1758-ban pesti sóellenőr.

88 Seyfried - talán könnyelműségből, utóbbi visszafizetés reményében - ismételten belenyúlt a sópénztárba, mintha csak a sajátja lett volna. Hibáját elismerte: családjára való tekintettel előbb lefokozásra, olyan sóhivatali beosztásra kívánták ítélni, ahol nem. lesz dolga pénztárral.

8 9 Amikor a sikkasztás harmadszor ismétlődött, királyi határozat mondta ki hivatalképtelenségét.

90 Ezután szüleinél élt Győrben.

9 ' Egy másik sótisztviselő, Engerd János Mihály sorsa nem kevésbé szomorú. Engerdet, miután sok éven át szolgált mint a somlyói sóhivatal vezetője, 1753-ban öregsége miatt nyugdíjazták. Néhány évvel később kiderült, hogy valamilyen hátraléka van. Ahogyan ilyenkor szokás volt, nyugdíját letiltották. Az öreg ember nyomorúságosan éldegélt Nagyváradon, mint egy koldus, hosszú köntösben járkált a városban „gleichsam einen Betler, der Weldt zu einem Schauspill herumb, dennoch aber beweget ihme nicht dass mit leyden" - írja róla egykori beosztottja, Rottenburger mázsamester, akit szintén elővettek ugyané hátralék miatt.

92 Az ilyen hátralékok persze többnyire behajthatatlanok maradtak; legfeljebb azt sikerült elérni - mint az adott esetben Rottenburgernél -, hogy fél nyugdíját levonhatta a Kamara törlesztés céljára, öreg embereknél ez az érdekeltre keserves, a Kamarára pedig nem kielégítő megoldásnak bizonyult. Egészen különös Hölbling Ferdinánd újvidéki ellenőrző mázsamester esete. Főnökével, Schillinger Ferenc perceptorral, a sópénztár megkárosításáért elmozdították 1765-ben. Ezzel nem érte be a Kamara: mindkettőjüket börtönre és kényszermunkára ítélték, amit a szegedi várban kellett letölteniök.

9 3 A büntetést le is töltötték. Hölbling talán másodrendű vádlott volt, mert már 1767-ben kérte újraalkalmazását! Kérése az uralkodóig került, mert királyi döntés utasította el azt.

94 A Kamara komolyan foglalkozott Hölblingnek a börtön utáni újraalkalmazása kérdésével.

9 5 Úgy látszik, hogy vagy nem voltak teljesen meggyőződve bűnösségéről, vagy befolyásos pártfogói működtek közre az érdekében. Tény, hogy apja is — aki ekkor már nem élt - tekintélyes sótisztviselő volt, fivérei is sóügyi szolgálatban állnak, bátyja, aki érdekében beavakozik, annak idején szintén örökölte apjuk mohácsi sóperceptori állását és a többi testvér is közeli állomásokon helyezkedett el, tehát családi összetartás is, kapcsolatok is érvényesülhettek az érdekében. 1770-ben királyi határozat intézkedik róla: javuljon meg és helyezkedjen el, ha nem is királyi szolgálatban, és keresse meg megélhetését. Kaucióját azonban egyelőre nem adták vissza.

96 Főnökét, Schillinger perceptort egy évvel később bocsátották szabadon: jóvátéteü kötelezettségéről elismervényt kellett adnia.

97 Az új élet megindításához az alamizsnaalapból 100 forintot kapott: rendszeres évi alamizsnakérését azonban elutasították,

98 88 OL Magy. Kam. Lt., Expeditiones camerales in negotio salis (E 16), 1758 augusztus; 158. o. S9

Uo., 1759 november 372. o. 90

OL Magy. Kam. Lt. Benignae Resolutiones (E 21), 1760. mára 8. Másolati Könyv, Tom. 90/122-14. és Litt, ad Cam. (E 41) 1760 - 105. 9

' OL Magy. Kam. Lt., Litt, ad Cam. (E 41) 1761 - 433. 9 2

Uo., 1759-128. 9 3

OL Magy. Kam. Lt., Benignae Resolutiones (E 21), 1765. febr. 21. és ápr. 9. Más. kv., Tom. 95/57-3, 127-2, 205-2. 94

Uo., 1767. jan. 14., márc. 16. Más. kv. Tom. 97/8, 123-3. 95

OL Magy. Kam. Lt., Protocollum cameralis consilii (E 1), 1767, év jan. 2. (9. o.) jan. 20. (79. o.) jan. 23. (87. o.); 1769. jan. 24. (254. o.); 1770. ápr. 26. (880. o.) 96 OL Magy. Kam. Lt., Benignae Resolutiones (E 21) 1770. máj. 29. Más. kv. Tom. 100/305-1. 97

Uo., 1771. ápr. 9. Más. kv. Tom. 101/278-1. és Protocollum cam. cons. (E 1) 1771. ápr. 19. (844. o.) 98

OL Protocollum cam. cons. (E 1) 1771. nov. 12. (936. o.) és 1772. júl. 3. (691. o.)