Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Iványosi-Szabó Tibor: A tallér Kecskeméten, 1626–1711 / 201–224. o.

218 IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A táblázat folytatása gar. den. tim. a tallért minden ember hét-hét öreg garasban vegye el - tanácsi határozat 7 210 1691 12,5 tallér garas pénzül - 14 tallér hátával 202 „Magó Mihály adott 100 tallérokat garas pénzül hetével . . ." - R.E. — kölcsön 7 1693 „Az egész tallérokat hétt öreg garasokban" - elszámolás — sz.k. 7 gróf Kohári Farkas számára járt volna 800 tallér, „adtam az Tallérnak mostan nyolc garasával folyó alkalmatosságával 928 tallérokat hat garasával ..." 8 1694 Vettem 14 tallért, melyért esett 16 tallér - helyben 206 2 tallérért 4 bomlott forintokat - 210 a formális tallért számlálván hét garasban - R.E. 7 1695 20 formális tallér = két-két forint - sz.k.

2 8 210 Adott egy timon forma tallért 8 garasban - adó

2 9 8 négy közönséges tallér 7 garasos - sz.k. 7 — 1696 1 tallér és 1 garas = 1 fond tallér

30 - 210 négy tallérban 3 gréczi forma tallér

3

' - 210 1 tallér és 1 garas - 1 lengyel tallér

31 - 210 egy formális 8 garasos tallér - alamizsna R.E. 8 „Derék adóra adtam tall. 800 8-8 garasával, mely csinál 6-6 garasával 1200." - Kohári cenzusa 8 374 ezüst tallér helyett 748 rénes forint - Kohári cenzusa

3 3 - 240 28 Az értékmeghatározás nem vág teljesen egybe az eló'ző és a következő adatokkal. Eró'sen valószínű, hogy ez esetben az elég gyakran fellelhető' „bomlott forint"-ról lehetett szó, és ez alapján értéke 210 dénár. 2 9 Forrásainkban nagyon ritkán előforduló elnevezés. 1678-ban az előző évi bíró elszámolásában 1684-ben adófizetés során jegyezték fel 1 — 1 timon tallér előfordulását. Egyértelmű, hogy vert ezüsttallér. Valószínűleg azonos a francia tallérral. 30

Minden bizonnyal azonos afuntos tallérral, amely osztrák tallérfajta.Horváth T. A.: i. m. 15. Helyi fonásainkban ezen egyetlen alkalommal leltünk nyomára. 31 A gréci tallér a XVII. század egyik legkedveltebb fizetési eszköze volt. A stájer főherceg verette ezt a jó minőségű ezüstpénzt. Horváth T. ,4,.-i.m. 16. Kecskeméten a század második felében ritkán találkozunk nevével. 3 2 Szakirodalmunkban nem találtunk semmi támpontot rá vonatkozóan. Mindenesetre ismert lehetett széles körben, ha az adószedő pontos néven nevezte. Szemben az általában gyenge minőségű lengyel pénzekkel, ennek ezüsttartalma a nemzetközi gyakorlatnak közel megfelelő lehetett, mivel 210 dénár értékben hajlandók voltak elfogadni. 33

A rajnai forint vagy rénes forint számítási pénz. Értéke a tárgyalt időszakban 120 dénár. Bővebben: Bodor Imre: Magyarország aprópénzei a XVII. század második felében. N. K. 1973-1974. 62. Használata Kecskeméten szélesebb körben csak a török kiűzése után terjedt el. Értékének dokumentálására a rendelkezésünkre álló sok-sok adat közül itt csak néhányat idézünk: „kész pénzből adtam f[lorenos] R[henenses] 300, facit talleros 200". Itt is számítási tallérról van szó, melynek értéke 180 dénár; 180 = 36 000 dénár, ez osztva 300-zal megkapjuk a rénes forint értékét: 120 dénár. (1705. évi főbírói számadáskönyv 69. o.) „Az tizennégy bolt béli görögök alkuttanak meg esztendeig kétszázharminc Rh. Forintokban, de mivel az tavalyi bírák előbb fel vettek az Dicara tőlük százeötven máriásokat, ezért fizetnek in paratis No. T[allér] 125." (1709. évi adókönyv, 65. o.) A 125 számítási