Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Iványosi-Szabó Tibor: A tallér Kecskeméten, 1626–1711 / 201–224. o.

A TALLÉR KECSKEMÉTEN 219 A táblázat folytatása gar. den. tim. __ _____ _____ . __ _____ _ 1697 A császár tallérok folytának nyolc harminc pénzben folyó garasokban. - sz.k.

34 8 240 A közönséges tallérok hét garasokban. — szjc. 7 210 ,,Az garasokból csinált tallérok, melyek tudni illik nem formális tallérok 180 den., akar 6 tíz políuras garasban folytának." - sz.k. - 180 1698 800 ezüst tallér helyett 1600 rénes roint - Kohári cenzusa — 240 „Vadszáma hajlott a Bits, varasnál levő 25 keresztes tallérokra, melly tall. 18, gr. 2" - adó 1699 a császár tallért a német tiszt 7-7 kongó garasával vette el-sz.k.

3S 7 - egy tallér 30 kis garas és 68 pénz - szó'lővásárlás

36 - 248 az adószedés során 8-8 kongó garasban számolták a császár tallért 8 - 800 ezüst tallér helyett 1600 rénes forint - Kohári cenzusa - 240 1701 800 ezüst tallér helyett 1600 rénes forint - Kohári cenzusa — 240 — 1703 800 ezüst tallér = 1600 rénes forint - Kohári cenzusa 240 1706 formális négy tallér = veres pénzül 8 tallér - sz.k.

3 7 1707 1 tallér = 2 bomlott forint - adó - 210 „12 formális tallért tudván 20 tallér számba" - R.E. 300 1709 800 ezüst tallér =1600 rénes forint - Károlyi cenzusa

38 — 240 A tallér értékének alakulása a töröknek történő kifizetések alapján 1600 Budára ... adó lerovására ... 97 tall. mely tészen 101 for., 85 pénzt - H.J. II. 44. - 105 1626 Janicsár Aga vitte el a tallért száztizenhét pénzért -H.J.II. 189. - 117 1627 222 tallért és den. 30, az ki tött egészben fi. 300. H.J.II.189. - 135 tallér értéke 22 500 dénár. A 105 máriás garas értéke (egyenként 34 dénár) 5100 dénár. A kettő összesen: 27 600 dénár, melyet a rénes forintok számával 230-cal elosztva 120 dénárt kapunk. 34 A császártallér, más néven imperiális tallér a bécsi udvar hivatalos pénze, ezüst tallérja. Értéke és minősége nagyjából megegyezett a Magyarországon veretett tallérokéval, illetve 1659-től minden tekintetben egyformák voltak. A XVII. század végén ágiója valamelyest megnőtt. Bővebben: Horváth T. A.: A tallér értékváltozásai. . . , illetve Huszár L.: A pénzforgalom és pénzértékek ... 35 A kongó garas értéke 30 dénár volt. Bővebben: Iványosi-Szabó Tibor: A kongó Kecskeméten. Történelmi Szemle 1981. 2. szám 287-295. 36 A kisgaras az ország nyugati részén garasként ismert pénz. Értéke Kecskeméten 6 dénár volt, miként a szepesi kamara területén is. 37 Veres pénz, rézpénz, rézmonéta néven emlegették Kecskeméten a libertást. Értéke és forgalma az első két év után erősen hanyatlott. 3

"Károlyi Sándor 1705-től kapta meg Rákóczitól jutalmul minden második évben azt a 80( ezüsttallér összegű cenzust, amelyet Kecskemét korábban a Koriáriaknak volt köteles fizetni. H. J. IV. 344.