Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Bélay Vilmos: Referens-szolgálat a Magyar Országos Levéltárban, 1875–1944 / 187–200. o.

190 BÉLAY VILMOS örökölhető-e nemesség örökbefogadás (adopció) folytán? A Levéltár válasza: automatikusan nem örökölhető, csak uralkodói hozzájárulással. Ez vonatkozik mind a fő-, mind a köznemesség örökölhetőségére.

1 * Lehet-e az örökbefogadó nő családnevét felvenni az örökbefogadottnak? A Levéltár álláspontja szerint nem lehet. Megjegyezzük, hogy e kérdésben az Igazságügyi Minisztérium álláspontja eltért a Belügyminisztériumétól. A Levéltár az utóbbit fogadta el és ahhoz szolgáltatott érveket.

12 Sok munkát jelentett a családnevekkel és nemességi ügyekkel foglalkozó levéltári referensek számára a kettős családnevek ügye. A laikus közvélemény előkelőbbnek tartja azokat a családokat, amelyek kettős családneveket viselnek. Feltehetőleg az arisztokrata családok példája adott okot erre a szemléletre. Mint ismeretes, Magyarországon és sok külföldi országban számos arisztokrata család visel kettős családnevet ( néha még több nevet is kapcsolnak egymáshoz. Kettős családnevek pl. a Csáky-Pallavicini, Üchtritz-Amadé, Zichy-Rubidó stb.) E kettős családnevek kialakulását az magyarázza, hogy két nagybirtokos család vérségileg összekapcsolódott, és az ilyen házasságból származó utódok királyi engedéllyel anyjuk családnevét is viselik apjuké mellett. A nem nemes kettős családnevű családok neve másként alakult ki: névmagyarosítás után a régi családnevet is megtartva mindkettőt viselik (a Désy-Huber típusú nevek). Az Országos Levéltár — ha ilyen névhasználat ügyében megkérdezték — arra az álláspontra helyezkedett, hogy lehetőleg ne szaporítsuk az ilyesfajta nevek számát.

13 Megkérdezték az Országos Levéltárat: helyeselhető,-e, ha régi, Árpád-kori nemzetségből származó családok a családnév után a nemzetségnévre utaló mintegy második családnevet kapcsolnak nevük után (pl. de genere Aba, de genere Gut Keled). Mint ismeretes, számos nagy múltú nemes család oklevelekkel bizonyíthatóan valamely Árpádkori nemzetségből eredezteti magát (pl. a nagykárolyi Károlyi grófok a Kaplony nemzetségből, a gimesi és gácsi Forgách grófok a Hunt Pázmány nemzetségből stb.) Konkrét ügy kapcsán a Levéltár leszögezi: semmivel sem támasztható alá az, hogy a szemerei Szemere család „de genere Huba" nemzetségnevet kapcsol a családnévhez. A szakirodalom ilyen nemzetségről nem is tud, a Huba honfoglaló vezértől való származást pedig a család nem tudja bizonyítani,

14 A nemes családok — akár régi, tehát már 1874 előtt is nemes, akár 1874 után nemessé tett családról van szó — természetesen családi címert is akartak használni. Az újabb nemesek esetében a címerhez való jog igazolása egyszerű volt, mert a nemesi diplomába (a címerlevélbe) belefoglalták a címer leírását, ezenkívül még színes ábrázolásban is befestették a címert. Más a helyzet, ha régi nemes család címere ügyében kellett a Levéltárnak szakvéleményt adni. 1

' OL Ált. ir. 1-307-1901. Előadó: Pettkó Béla. Leveldi Kozma Miklós a későbbi belügyminiszter mint hadapród-iskolás örökbefogadás útján uralkodói engedéllyel vette fel ezt az előnévvel ellátott családnevet. 12

OL Ált. k. 1-370-1931. Előadó: Döry Ferenc. 13

OL Ált. ir. 1-59-1913. Előadó: Komáromy András. 1 4 A nemzetségekre vonatkozólag 1. Karácsonyi János: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I—III. k. Budapest, 1900-1901. A Szemere családra vonatkozólag: OL Ált. ir. 1-319-1932. Előadó: Csánki Dezső.