Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Varga János: A felszabaduló rusztikus világ / 175–185. o.

176 VARGA JÁNOS struktúrája, belső tagozódása, gazdasági és jogi differenciáltsága. Ha a kutatás majd országos viszonylatban tisztázza mindezeket, akkor kerülhet sor ama kettős probléma kielégítő megoldására, hogy egyrészt e rusztikus lakosság milyen feltételek-körülmények közepette, azaz milyen útravalóval lépte át a polgári rend küszöbét, másrészt a jobb ágyfelszabadulás mely területeken gyakorolt közvetve vagy közvetlenül erősebb, és melyeken viszonylag kisebb hatást Magyarország agrárkapitalista - és általában kapitalista — fejlődésére. E sokágú kérdéskör vizsgálatában történetírásunk máris tiszteletre méltó eredményekhez jutott. Messze áll viszont még attól, hogy az összes lényeges kérdésre tudjon megnyugtató választ adni. Számos vonatkozásban ugyanis jelenleg még csak jelenségek és tendenciák regisztrálására vagyunk kénytelenek szorítkozni, ezek mélységének és kiterjedtségének, tehát tulajdonképpeni súlyának ismeretét azonban nélkülözzük. Ennek oka nem írható a kutatás vagy a kutatók számlájára. Inkább abban az objektív körülményben keresendő, hogy az adott időben nem, illetőleg csupán elvétve és mindössze egy-egy részkérdésről készültek olyan összesített vagy összesíthető adatsorok, amelyek hitelesen tükrözhetnék az adott témakörben az egykorú vagy legalább közel egykorú valóságot. A forradalom által létrehozott Statisztikai Hivatalt, amely hozzáfogott e munka előkészületeihez, Világos sok mással együtt túl korán söpörte el ahhoz, hogysem érkezése lett volna e téren érdemleges tevékenységet kifejteni. Megbízható és országos érvényű számsorok hiányában viszont a kutatás arra van kárhoztatva, hogy elszórt és csak rendkívül időigényes munkával kideríthető adatok összegezésével, illetőleg rájuk épülő becsléssel igyekezzék a valósághoz közelíteni. Az ily módon elérhető eredmény sem lesz persze teljesen egzakt, hiszen a fellelhető adatok csak jobb híján tekinthetők reprezentációs felmérés bázisának, mert bejegyzésüket, illetőleg fennmaradásukat gyakorta a véletlennek köszönhetik. A mondottak miatt azonban a szóban forgó periódus vallatójának nincs más választása, mint az, hogy belőlük kísérelje meg kihozni mindazt, ami a valóság torzítása nélkül egyáltalán kihozható. Kétségtelen viszont, hogy a fennmaradt adatokat még sem kellő mennyiségben nem derítette fel, sem részletességüket nem aknázta ki a kutatás. Körük egyrészt a helyi jellegű, a helyi szabályozások céljaira készült szöveges vagy számszerű források bevonásával jócskán bővíthető, azaz e szempontból is felbecsülhetetlen szolgálatokat tehet a tudománynak a helytörténetírás. Másrészt egy adott időpontban létező állapotra nagyon gyakran jóval később keletkezett és éppen a későbbi változást rögzítő adatok vetnek világot. Ezért a feudalizmus és kapitalizmus korszakváltásának tanulmányozásánál sohasem szabad megragadni az egykorú forrásoknál, hanem a vizsgálódás a későbbi évtizedek forrásanyagára is kiterjesztendő. Amit a feudalizmus alól felszabaduló Magyarország rusztikus népességéről tudunk, illetőleg szerényebb kifejezéssel: vélünk, az részben egykorúnak tekinthető statisztikai felmérésekre, jórészt viszont egyedi adatok összesítéséből keletkezett számsorokra bazírozott, ezért csak hozzávetőleges, a tévedés kockázatát magában hor^ó becslés erediiiouyc i\ iciiu nívjuun v^g-tA/Li. úíiuuuiuouft OI.VUIU — HUIvaui-oüavuiiiat, a natárorviQéKet és természetesen Erdélyt figyelmen kívül hagyva - 1848-ban 1 731 000 család, illetőleg olyan háztartás létezett, amelyet általában egynél több fő alkotott. Közülük 227 000 család a polgári, alkalmazotti, munkás, bányász, valamint azon nemesi réteghez számítandó, amely a felszabadítással jobbágyot vesztett, amelynek léte tehát előzőleg a feudális kizsákmányoláson alapult. Ez utóbbiak családszáma felülmúlja a 26 000-et. A tulajdonképpeni