Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Varga János: A felszabaduló rusztikus világ / 175–185. o.
VARGA JÁNOS A FELSZABADULÓ RUSZTIKUS VILÁG* Kissé szokatlan hangzású a „rusztikus világ" kifejezés. Pontosabb gyűjtőnév azonban nehezen található a magyarországi agrártársadalom azon két összetevőjének egyidejű jelölésére, amelynek egyike a forradalmi átalakulás jóvoltából és alkalmával, vagy pedig nem sokkal korábban és önerejéből mentesült akár teljesen, akár részlegesen a személyi vagy dologi, illetőleg egyidejűleg mindkét formájú, ám egyaránt feudális jellegű, esetleg csupán eredetű függéstől, másika viszont kollektív vagy egyéni nemessége jogán előzőleg a kiváltságoltak közé tartozott ugyan, de saját tulajdonán paraszt módon önerejével gazdálkodott, amely tehát a rusztikus világhoz igen, de a felszabaduló rusztikus világhoz már nem sorolható. De annyi ebből is következik, hogy a „rusztikus" meghatározás a birtokosságnak azon kategóriájára, amely tegnap még a jobbágyaival dolgoztató, őket kizsákmányoló feudális uralkodó osztályt jelentette, nem vonatkozik. Ugyanakkor szélesebb fogalom annál, hogysem kizárólag azt a tegnapi jobbágyságot azonosíthassuk vele, amely a polgári társadalom kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó parasztságának zöme lesz. Meghatározó, sőt túlnyomó többségét kétségtelenül ez a tegnapi jobbágyság alkotja. Ám még a felszabaduló rusztikus világban is jelentékeny réteg azok csoportja, akik számára az agrárgazdálkodás nem egyedüli vagy éppenséggel csupán kisegítő foglalkozás. Elég utalni azokra a főleg mezővárosokat, de szabad királyi városokat is lakó iparos és kereskedő, modern szóval kispolgári csoportokra, amelyek már a felszabadulás pillanatában sem lebecsülendő földterületet tartottak kezükön, és amelyeknek a mezőgazdasághoz kapcsolt szerepével már csak tulajdonosi mivoltuk folytán is számolni kell. Ha pedig a ruszticitást nem korlátozzuk azon rétegek körére, amelyeknek valamely vonatkozásban fel kellett szabadulniuk, hanem azokat a rétegeket is értjük alatta, amelyeknek korábban is agrárius életformájukban és megélhetés-módjukban 1848 nem hozott minőségi változást, mint a szabad kerületek parasztlakossága vagy a sajáttelkes köznemesség, akkor a „rusztikus világ" kifejezés már átfogja az agrártársadalom azon — és nagyobbik — részének teljességét, amelynek meghatározására maga a gyűjtőnév megszületett. Ezzel a szűkebben is, tágabban is értelmezhető rusztikus népességgel kapcsolatban az egyik döntő kérdés az, hogy 1848-ban részint számbelileg, részint a felszabadulással tulajdonába került, illetőleg az átalakuláskor kezén volt földterület, tehát az akkor legfontosabb termelőeszköz révén mekkora súlyt képviselt a korabeli agrártársadalomban. Ám az elsőhöz azonnal egy második kérdés is csatlakozik: milyen volt e rusztikus népesség *Elhangzott a Hódmezővásárhelyen 1978. október 26—27-én tartott agrártörténeti konferencián:
