Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységének száz éve, 1874–1974 / 3–21. o.
16 Sashegyi Oszkár levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzéke. 1965-1969, 3 kötet; 3. A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke. 1965, 2 kötet). A levéltári segédleteken kívül a levéltári irodalom legfontosabb termékei a levéltártani és levéltártörténeti művek. Az ide vágó tanulmányok általában a két levéltári folyóiratban jelentek meg, amelyekről később fogunk szólni, illetőleg az Országos Levéltár IV. fősorozatában. Itt, az „egyéb kiadványok" között kell megemlítenünk, hogy a LOK az ötvenes években több szovjet levéltáriam mű magyar fordítását jelentette meg,s alapfokú, majd közép- és felsőfokú szakmai továbbképző tanfolyamokat szervezett, amelyek előadásait sokszorosított formában kiadta. Hasonló tanfolyamjegyzetek jelentek meg az 1960. évben az irat- és könyvrestaurátori tanfolyam céljára. Az irattárosok számára rendezett továbbképző tanfolyamok céljára 1959-ben, majd 1963-ban jelentek me g jegyzetek. - A levéltártörténet művelésére az Archívum Regni alapításának kétszázadik évfordulója adott alkalmat 1956-ban, ekkor jelent meg két előadás szövege orosz, francia és német nyelven. Egyéb történeti forrástudományok az Országos Levéltár kiadványai között gyéren vannak képviselve. Réti Lászlónak a Magyar Tanácsköztársaság pecsétjeit tárgyaló két kötetén kívül csak egy sokszorosításban kiadott fordítás tartozik ide. A forrásközlés terén már gazdagabb a termés. Már ismertetett fő sorozatunkon kívül két külön sorozat indult polgári kori források kiadására, az „Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919—1945" című, Nemes Dezső és Karsai Elek szerkesztésében, amelynek 1974-ig 4 kötete jelent meg a Szikra, illetőleg Kossuth Kiadónál, és az „Iratok a testnevelés és sport történetéhez" című, Kiss Dezső szerkesztésében, amelynek 2 kötete sokszorosításban jelent meg, az Országos Levéltár és a Testnevelési Tudományos Tanács közös kiadványaként. Más munkák sorozatokon kívül jelentek meg. Az ellenforradalmi időszak fontos forrásai „Horthy Miklós titkos iratai", amelyeket Szinai Miklós és Szűcs László szerkesztett, s amelyek magyarul négy, angol nyelven egy kiadást értek meg és „Bethlen István titkos iratai", ugyancsak Szinai és Szűcs szerkesztésében. Magyar—szovjet közös kiadvány volt „A magyar internacionalisták a nagy októberi forradalomban és a polgárháborúban", amit magyar részről a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténelmi Intézet és a LOK gondozott. Az Új Magyar Központi Levéltár létrejötte előtt az Országos Levéltár néhány felszabadulás utáni forrásokat tartalmazó kötetet is megjelentetett, ilyen volt az 1945. évi földreformról szóló, amit Somlyai Magda, Jenéi Károly, Szabó Ferenc, Hársfalvi Péter és Karsai Elek szerkesztett, s ami a LOK és az MTA Történettudományi Intézetének közös kiadványa, „Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért" c. kötet, Jenéi Károly, Rácz Béla és Strassenreiter Erzsébet szerkesztésében, a Párttörténeti Intézet és az Országos Levéltár közös kiadványa, valamint „A munkásság az üzemekért, a termelésért" c, Gáspár Ferenc, Jenéi Károly és Szilágyi Gábor által szerkesztett, az Országos Levéltár kiadványaként a Táncsics Kiadónál megjelent kötet. - E nagyobb műveken kívül néhány kisebb forrásközlő kötetünk is megjelent, valamennyi az ellenforradalmi időszak történetéhez szolgáltat adalékokat. A történeti statisztika művelésére az Országos Levéltár a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárával fogott össze, s ennek eredményeképpen közös kiadványokat hívtak létre. Az együttműködés korai előzményeként foghatjuk fel az 1720. évi összeírás feldolgozásának elindítását, amiről a millenniumi kiadványtervek kapcsán szóltunk. A két intézmény első közös kiadványa „A történeti statisztika forrásai" c, 1957-ben megjelent
