Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - IRODALOM - Müller Veronika: A levéltári olvasókönyvek főbb tapasztalatai és a jövő perspektívái / 133–137. o.

Irodalom 135 adatot közlő dokumentumok publikálásával."

8 Az idézet szerzője egyrészt szűkíteni kívánja az olvasók, pontosabban a használók körét, amennyiben valamiféle „ifjú történészek, ifjú történelembarátok" számára kíván kutatói segédkönyvet, levéltár helyett kis levéltárat nyújtani, másrészt olyan sorozattá fejlesztésre gondol, amely az ő célkitűzése szerint logikus, de gyakorlati hasznosítása egyelőre kétségbe vonható. - Véleményünk szerint a történelmi olvasókönyv akkor tölti be helyesen rendeltetését és teremti meg feltételeit tényleges hasznosításának, ha mint társadalmi réteget a tanulóifjúságot célozza meg, és ha a válogatás ennek figyelembe vételével történik, akkor nemcsak a tanulóifjúság és nemcsak tanórán és szakkörön, de a megyéjük iránt érdeklődők széles köre tanórán kívül önerőből vagy a honismereti mozgalom keretében is értően forgathatja a könyv lapjait. De ehhez természetesen nem elegendő a precíz célmeghatározás, hanem az annak megfelelően történő minden további munkafázis és végül az eredmény: a kötet a célkitűzésnek megfelelően hasznos és hasznosítható legyen. Ha ilyen szempontból tesszük viszgálódásunk tárgyává az olvasókönyveket, kevésbé egyértelmű kép tárul elénk. Pontosabban az egyes kötetek nem minden esetben felelnek meg a kitűzött célnak vagy céloknak, továbbá az is megfigyelhető, hogy noha a célkitűzés megfogalmazásában az olvasókönyvek megközelítőleg egységesek, a felhasznált anyag válogatása, mennyisége és magyarázata alapján jelentősek a különbségek. Ami az egyes kötetek tematikáját illeti, a korszakhatárok tekintetében általában azonos az értelmezés: a kötetek java része az első írásos emlékekkel kezdi a megye történetének bemutatását, alapítólevéllel vagy hasonlóval, illetőleg a gestákban, krónikákban előforduló, a megye történetére vonatkozó utalásokkal. Két olvasókönyv {Somogy és Szabolcs-Szatmár) viszont még korábbra visszanyúlva régészeti emlékeket leíró feldolgozásokkal kezdi a forrásközlést. Ez utóbbi, valamint az, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei olvasókönyvben a megye művészettörténeti emlékeit is bemutatják, igen helyeselhető, egyetértvén Jánosi Ferenccel, aki szerint „.. . ki kell lépni a leváltári keretekből" és gazdagon kell meríteni egyéb forrásokból.

9 Minthogy 1526-ig a megyék történetére vonatkozó megyei levéltári anyag rendkívül gyér, az természetes, hogy a teljességre törekvés érdekében más levéltárak anyagából (elsősorban a Magyar Országos Levéltáréból), de néprajzi, művészettörténeti és irodalmi forrásokból egyaránt meríteni szükséges. A fejezetekre osztás, tehát a szerkezeti tagolódás általában követi a megszokott kortörténeti bontást. A szerkesztők többnyire hat-hét-nyolc fejezetbe — korok szerint - sorolják be a forrásokat. Leggyakoribb, hogy 1945-tel zárják le a dokumentumokat, csupán a Hajdú-Bihar és a Vas megyei kötetek zárulnak 1970, illetve 1971 -gyei. A jövő szempontjából mindenképpen célszerűnek tartjuk, hogy a forrásválogatás a népi demokrácia időszakára is tartalmazzon adatokat. Nem tartjuk eléggé áttekinthetőnek a Győr megyei 1. és 2. köteteket éppen a három fejezetre való tagolódás miatt, a Békés megyei kötetek pedig véleményünk szerint a szokásostól eltérő tagolódás miatt oktatási célra kevésbé használhatók. Bár a Békés I. kötet a forrásválogatás és a tudományos apparátus szempontjából az egyik legkitűnőbb olvasókönyv; a Békés II. sz. kevésbé felel meg az olvasókönyv követelményeinek, igaz, szerzője nem is annak szánta („Olvasókönyvünk ... Nem akar . . . még az iskolai történelem tanítás tanterveihez kapcsolódó, a tankönyvi anyagot kiegészítő vagy a szakköri tanmenethez igazodó olvasókönyv sem lenni."

1 °). Maga a forrásválogatás általában az eredeti célkitűzésnek megfelelően igen széles körű, a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális élet jellemzőit, összefüggéseit igyekeznek bemutatni a közölt dokumentumokkal, természetesen nem egyforma súllyal és módon. Leginkább helyeselhetőnek azt az eljárást tartjuk, amikor az anyagválogatás a teljességre való törekvés jegyében történik. Nem tudunk egyetérteni - a kötet kitűnőségének ellenére sem - a nógrádi olvasókönyv szerkesztőjének válogatási szempontjával, tudniillik azzal, hogy „...a megye történetére vonatkozó egyéb, hozzáférhető kiadványok megléte . . ." miatt bizonyos lényeges források közlését kerülte.

1

' Mindegyik levéltár támaszkodik más levéltárak anyagára, annál inkább, mert a szerzők arra törekszenek, és a legjobbak közülük ezt el is érik, hogy a helyi eseményeket országos összefüggéseibe 8

Jánosi, 1966.517.1. "Jánosi, 1966.512.1. 1 ° Békés megyei olvasókönyv II. 6.1. 1 'Nógrád megyei olvasókönyv, 3-4.1.