Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - IRODALOM - Müller Veronika: A levéltári olvasókönyvek főbb tapasztalatai és a jövő perspektívái / 133–137. o.

134 Irodalom Közben sorra jelentek meg a levéltári olvasókönyvek, melyekről a megye határán kívüli közönség egy-egy ismertetésből szerzett tudomást. A 70-es évek közepétől, amikor a levéltári folyóiratok is kezdtek a levéltárak közművelődési tevékenységével foglalkozni, felmerült az olvasókönyvek oktatási hasznosításának problematikája, az addig megjelent köteteknek elsősorban a történelemtanításban való hasznosítására néhány érdemi javaslatot is téve.

4 Jelen vizsgálódásnak éppen az a célja, hogy az olvasókönyveket több szempontból is összevetve irányt próbáljon szabni a jövó're. Alapvetően azt kívánjuk vizsgálni, hogy az egyes kötetekben a szerzők, szerkesztők által megjelölt célkitűzéssel milyen összhangban van az olvasókönyv szerkezete, az anyag válogatása és feltárása (magyarázata) vagyis maga a közreadott dokumentumgyűjtemény. Minden egyes levéltári olvasókönyv bevezetőjében vagy előszavában a szerzők megfogalmazták azokat a célokat vagy azt a komplex célkitűzést, amelyek vagy amelynek jegyében készalt kötetük. Kiss Géza „A levéltári olvasókönyvek és a történelemtanítás" című cikkében „a tanítási órán való hasznosítás lehetőségeit kínáló olvasókönyveket" vette alaposabb vizsgálat alá elsősorban ebből az aspektusból. Bemutatta, hogyan fogalmazták meg az oktatási — nevelési célokat a Fejér, a Sopron, a Győr, a Borsod, a Somogy, a Szolnok és a Szabolcs-Szatmár megyei olvasókönyvekben, Somogynál és Szabolcs-Szatmárnál megállapítván az ígéret és a realitás teljes egységét.

5 - A tizenhat kötet alapos áttanulmányozása után az a meggyőződésünk alakult ki, hogy az igen változatosan megfogalmazott mondatok ellenére a köteteket tulajdonképpen két csoportba sorolhatjuk: A Fejér, a Békés I-, a Borsod, a Gyó'r 1. és 2. kötet, a Hajdú-Bihar, a Somogy, a Szabolcs, a Tolna és a Vas megyei olvasókönyvekben kifejezetten oktatási-nevelési cél fogalmazódott meg, míg a Békés II., a Csongrád (Szeged), a Sopron, a Nógrád, a Szolnok és a Zala megyei dokumentumkötetekben komplex célkitűzés. Bár az első kategóriába tartozó köteteknél a megfogalmazás viszonylag egyértelmű, természetszerűleg a köteteket a történelemtanítás, azon belül elsősorban a középiskolai történelemtanítás szolgálatába kívánják állítani, némileg eltérő értelmezések azért előfordulnak. így a borsodi és a győri olvasókönyv a történelem szakkörök segítését hangsúlyozza inkább, míg a többi általában a történelemtanításról szól. - Valójában árnyalati eltérésről van szó, hiszen a helyesen válogatott kötet dokumentumai egyaránt hasznosíthatók történelemórán és szakkörön, pusztán a módszerek változnak. De ez már pedagógiai-oktatási kérdés. Ami a második kategóriát illeti, lényegileg mindegyik kiadványban ugyanazt a gondolatot és eszmei mondanivalót fogalmazták meg: szolgálják e kötetek a „sokfelől megnyilvánuló érdeklődés" kielégítését,

6 vagyis elsősorban a megye, a szűkebb közösség iránt érdeklődő különböző társadalmi rétegek számára kívánják bemutatni a megye történetét dokumentumokban; ugyanakkor egyik sem felejti ki a célmegfogalmazásból a történelemtanításban való hasznosítás szempontjait. A célmeghatározások elemzése tekintetében, jóllehet Jánosi Ferenc véleményével általában egyet lehet érteni, két megállapításával azonban nem. Szerinte ugyanis „... az egyes területi levéltárak olvasókönyveinek célkitűzésében igen jelentős hangsúlyeltolódásokkal, sőt merőben eltérő igényekkel is találkozhatunk".'' — Ezzel szemben az a véleményünk, hogy még a leírt két kategória is nagyon közelít egymáshoz az érdemi célokat tekintve, és éppen az a jellemző, hogy azonos igényeket óhajtanak kielégíteni a szerzők. - Másik megállapítása, illetve logikai következtetése: „... a levéltári olvasókönyv-sorozat reális célkitűzése nem lehet más, mint a középiskolai történelem szakköri helytörténetkutatás támogatása, zömmel és egyre szélesedő arányokban a XIX. század második felétől napjainkig terjedő időszakot átfogó, s az egyes településekre vonatkozólag minél több és többrétű helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez" c. cikkéhez, Levéltári Szemle, 1967. 1. sz. 246-252.1.; Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról, Történelmi olvasókönyv, Kaposvár, 1967. 584 1. - Ismerteti Gyapay Gábor, Levéltári Szemle, 1968. 1. sz. 216-220.1. 4

A levéltárak és a történelemoktatás, Történelemtanítás és levéltár (Országos konferencia Kaposváron 1976. november 9-10-én), Levéltári Évkönyv 8. - Somogy megye múltjából, Szerk. Kanyar József, Kaposvár, 1977. 407-430.1. - A továbbiakban: Kanyar József, 1977.; Farkas József, Nógrádi Évszázadok, Salgótarján, 1976. 362-366.1. Levéltári Szemle, 1977. 2. sz.;Kiss Géza,1976. 5

Kiss Géza, 1976. 25.1. 6 Békés megyei olvasókönyv II. 5.1. 1 Jánosi, 1966. 503.1.