Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Dóka Klára: A vízügyi szakigazgatás kezdetei, 1772–1788 / 81–100. o.

90 Dóka Klára A hatáskörében megerősített hajózási igazgató továbbra is nehezen boldogult. A malmok felszámolásához a helyi törvényhatóságok komolyabb segítségére lett volna szükség.

3 7 Egyre inkább szükségessé vált, hogy a Hajózási Igazgatóságot - amely egyébként is elvesztette birodalmi jellegét - a magyar kormányszervek fennhatósága alá rendeljék, és így hazai szakhivatallá váljék. 1779 nyarán a magyar kamara tanácsosa, Pfeffershoffen nyújtotta be ezzel kapcsolatban javaslatát. Eszerint a kamara fennhatósága alatt álló Hajózási Igazgatóság központja Pozsonyban, kirendeltségei Budán, Dunaföldváron, Baján, Zimonyban lettek volna. A kirendeltség élére vezető mérnököt kívánt helyezni, aki mellett igazgató segéd, gyakornokok, hajózási felügyelő és hajókalauz dolgozna. A kiadásokat önálló hajózási pénztárból akarta fedezni. A javaslatot a magyar kancellária 1779. augusztus 4-én tárgyalta meg, azonban nem találta elfogadásra érdemesnek. Az volt a véleményük, hogy Horvátországban és Magyarországon egyaránt jól működik a vízügyi szervezet, nem volna érdemes azt átalakítani.

3 8 A magyar fennhatóság kérdése ennek ellenére aktuális volt. A magyar kamara kezdettől fogva összekötő szerepet játszott az udvar és a Hajózási Igazgatóság között. A sóalapból az évi felhasználásra szánt előleget a magyar kamarán keresztül utalták át. Walcher e kormányszerven keresztül juttatta az udvarhoz az évente készített számadásokat. A fő befektetést ezekben az években a Mosoni-Duna szabályozása jelentette.

39 1779 júliusában a királynő úgy döntött, hogy a Hajózási Igazgatóság személyzetének fizetését is a magyar kamara fogja folyósítani.

40 A személyzet ekkor a következő volt: hajózási igazgató: Walcher József az állomásokon dolgozó mérnökök: Hölz Károly Pichler Ferdinánd Kiss József Spatzek Ferenc Mellettük gépkezelő és hajókalauz is dolgozott.

4 " Gruber mint a második divisió vezetője a temesvári kamarától kapta fizetését. Ez a divisió 1779 folyamán befejezte működését, mivel a legfontosabb munkákat elvégezték.

4 2 1779 októberében mindkét kormányszerv kérte, hogy a Hajózási Igazgatóságot rendeljék magyar fennhatóság alá. A kamara azzal indokolta a kérést, hogy ők már korábban is bekapcsolódtak a helyi vízépítési munkákba. A helytartótanács azzal érvelt, hogy a Duna szabályozása Magyarország területén folyik, és sok olyan intézkedést kell végrehajtani, amely érinti a helyi hatóságokat és felügyeleti szervüket, a helytartótanácsot. A kancellária pártolta mindkét hatóság kérelmét, és továbbította az udvar felé.

43 Az uralkodó teljesítette a kérést, és 1779. november 6-án úgy döntött, hogy a 37

Uo. 1779:3087. 38 Uo. 1779:4528. 3 *OL E 56. Kamarai lt. Hydraulica seu Danubialia, jegyzőkönyvek 1777-1779. A0

Nagy István i. m. 1971. 212. 41 OL A 39. 1780:2700. 4 2 OL E 70. Kamarai lt. Ben. res. 1779. jul. No. 4. 43

OLA39. 1779:5307. idézi: Nagy István i. m. 1971.212. 44 idézve uo.; OL A 39. 1779: 6039.