Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Dóka Klára: A vízügyi szakigazgatás kezdetei, 1772–1788 / 81–100. o.

86 Dóka Klára magyar főurak is részt vettek. Egyetértettek abban, hogy a hajózás előmozdítása érdekében létre kell hozni a vízügyi szakigazgatási szerveket, amelyek az udvartól fognak függeni. Azonban ahhoz, hogy munkájuk eredményes legyen, kapcsolatban kell lenniük a helyi törvényhatóságokkal is. Az egyes osztályok vezetője — az igazgató — évi jelentésben köteles beszámolni az udvarnak. A negyedik osztály közvetlenül az osztrák—cseh kancelláriának fennhatósága alatt áll. Ennek munkájához az osztrák hatóság külön fogja biztosítani a pénzt. Magyarországon erre külön fedezet nincs, ezért a vízügyi munkákhoz külön pénztárt terveztek felállítani a sóalapból.

2 2 Megbeszélés alkalmával szóba került a Kulpa szabályozása, amelyről Hubert már 1770-ben tervet dolgozott ki. Szó volt a vontatóerőről, a kendertermelés fellendítéséről, a vámokról, amelyek elsősorban Ausztriában, Horvátországban akadályozták a hajózást. Olyan javaslat született, hogy a 3-4 év múlva hajózhatóvá váló folyókon vezessenek be egységes vízjogot és vámmentességet. Elővették Hubert korábbi tervét Duna szabályozásával kapcsolatban is. Eddig nem volt pénz a végrehajtáshoz, sőt olyan hivatal sem működött, amely a munkát irányíthatta volna. Megbeszélés alkalmával szóba került a korábbi bécsi vízügyi hivatal (Wiener Wasser Amt) és az új bécsi hajózási osztály munkájának összehangolása, a raktározás, hajóépítés kérdése, a szállítási díjak meghatározása is.

2 3 A tanácskozás anyagát és a javaslatokat az udvar áttanulmányozta, és a királynő 1772. szeptember 4-i keltezéssel megküldte határozatát a magyar kancelláriának. E nap a magyarországi vízügyi szakigazgatás kezdetének tekinthető. A korábbi javaslatokkal ellentétben az uralkodó csak két hajózási igazgatási osztályt szervezett (Erste, zweite Navigations Divisions Direction).

24 Az első a Száva és Kulpa egész területén, a második a Duna Zimony—Engelhardtzell közötti szakaszán volt illetékes. Az első divisió még 1772 őszén megkezdte munkáját, alapszabályait a királynő az említett leirattal megküldte. A második divisió megszervezésére Mária Terézia 1772. november 16-án adott engedélyt, ennek szabályai később készültek el. A divisiók alapszabályzata 5 fejezetre oszlott.

25 Az első a hajózás akadályairól és a divisiók fő kötelezettségeiről szólt, a második a hajóvontatás megszervezéséről, a harmadik a hajóépítésről, a negyedik a vámokról, az ötödik a hajózással kapcsolatos politikai problémákról. Felmerül a kérdés, hogy mennyiben tekinthető a két divisió a magyarországi vízügyi szakigazgatás önálló szervének. A fejlődő gazdasági élet, a kibontakozó technikai forradalom megkövetelte azt, hogy a műszaki munka szervezése és adminisztrációja mindig differenciáltabb legyen. Ez a fő oka annak, hogy a vízügyi szakigazgatás elvált a központi kormányszervektől. Tevékenységének egy részét azonban még a hajózással kapcsolatos nem műszaki teendők foglalták le, és egész működése közlekedéspolitikai indítású volt. Ennek ellenére a folyószabályozás, kotrás, mederrendezés, mocsarak lecsapolása munkájában döntő jelentőséget kapott. így a hajózási osztályok létrehozása az önálló vízügyi szakigazgatás első megjelenésének tekinthető. 22

Uo. 1772: 2160. „wie die anstellende Directors und Ingenieurs fortan unmittelbar von der Leitung des Hoffes abhangen, das Geschäft aber der Massen in dem Instruktionen gefasset, und den London Stellen, und Vorstehern vorgelegt werden sollen." 23

Uo. 24 Uo. 1772:5214. 2 5

Mindkét szabályzatot 1. OL A 39. 1773: 1588.