Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Kubinyi András: A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején : II. Ulászló választási feltételeinek létrejötte / 61–80. o.
> 68 Kubinyi A ndrás Ulászló az utolsó előtti cikkelyben kötelezi magát arra, hogy mindazt, amit a prelátusok, a bárók az ország többi lakosaival együtt a koronázásig el fognak határozni („quod regni decretum appellatur"), el fogja ismerni és régi szokás szerint oklevelében közzé fogja tenni. Ez a cikkely tehát az elkészítendő koronázási dekrétumra vonatkozik. Végül a király megígéri, hogy meg fogja fizetni a prelátusok és bárók által az interregnum alatt az ország érdekében tett adósságokat. 29 A tulajdonképpeni választási feltételeken kívül az uralkodó Farkashidán más okleveleket is állított ki. így megerősítette a Corvinnal június 17-én kötött szerződést. Megerősítésében a király kijelentette, hogy ez a szerződés is „inter alia, que ad electionem in regem Hungáriáé de nobis et personam nostram factam, libertatemque ipsorum (ti. a prelátusok és bárók) ac totius regni ipsorum Hungáriáé pertinebant" tartozik. 30 Ulászló egyéb, az interregnum idején a prelátusok és bárók által kiállított oklevelet is megerősített, így maradt ránk az az oklevél, amely lezárta a szlavóniai nemesség tizedvitáját a zágrábi püspökkel. 31 A farkashidai főoklevél tehát a korábbi választási feltételek tradícióit vette át és azt lehet mondani, hogy az országos szabadságok védelme, az újítások és a rendkívüli adók tilalma, az uralkodó kötelezettsége az ország megvédésére és arra, hogy a határokat csak a főpapok és főurak beleegyezésével változtathatja meg, valamint különösen az idegenek elleni cikkelyek a középkori magyar választási feltételek integráns részeinek tekinthetők. 32 Hasonlítanak közben más feudális országok választási feltételeihez is. 33 Az említett cikkelyeken kívül a korábbi magyar uralkodók választási feltételei többnyire csak olyanokat tartalmaznak, amelyek épp akkor aktuális kérdésekre vonatkoznak. 34 Ilyen aktuális cikkelyek természetesen a farkashidai oklevélben is előtűnnek. 35 Tulajdonképpen Mátyás uralkodása vonatkozásában az Ulászló-féle feltételekről ugyanazt mondhatjuk, mint amit Fritz Härtung 70 évvel ezelőtt a német császárok és királyok választási 2 'Corpus Juris 478. 30 L.fenn, 12, 14. j. 3 ' Kovachich, Supplementurn i. m. II. k. 283-284. - Stephanus Katona, História eritica regum Hungáriáé, XVII. k. Budae, 1793, 20-23. 3 'I. Ulászló választási feltételei bizonyos mértékben eltérnek ettől a rendszertől. Említik ugyan az ország jogai, szabadságai és jó szokásai megerősítését, valamint a védelmi kötelezettséget, de az újítások tilalmáról és a külföldiek ellen szóló cikkelyeket nem olvasunk. Kovachich, Supplementurn i. m. I. k. 476-481. - Ezen felül az 1440-es feltételek nyitva hagyják a kérdést, hogy ki fogja az uralkodó hatalmát korlátozni, a prelátusok és a bárók (mint a korábbi és későbbi feltételeknél) vagy rajtuk kívül a köznemesség is? Mályusz szerint Vitéz János fogalmazta, nyilván szándékosan nem adott választ. Érezni lehet különben az 1439-es törvény hatását is. Mályusz, A magyar rendi állam i. m. 75-76. 3 3 Vö. pl. Fritz Härtung, Die Wahlkapitulationen der deutschen Kaiser und Könige, Historische Zeitschrift 107 (1911) 306-344. - UŐ, Deutsche Verfassungsgeschichte vom 15. Jahrhundert bis zur Gegenwart, 8. kiadás, Stuttgart, é. n. 35-36. - Karl Bosl, Mensch und Gesellschaft in der Geschichte Europas, München, 1972, 146-151. - Gerhard Oestreich, Verfassungsgeschichte vom Ende des Mittelalters bis zum Ende des alten Reiches (Gebhardt Handbuch der deutschen Geschichte Bd. 11.) München, 1974, 25. stb. — Úgy tűnik, mintha a magyar választási feltételek a leghamarább kialakult típushoz tartoznak, különösen az újítások tilalmáról mondhatjuk ezt el. 34 Ilyen volt pl, 1437-ben a királyné „status"-áról vagy a királyi pár leányai kiházasításáról szóló cikkely, Bak i. m. 137. 35 L. fenn, 20, 23, 29. j.
