Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Kubinyi András: A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején : II. Ulászló választási feltételeinek létrejötte / 61–80. o.

A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején 63 feudális uralkodó osztály két felső rétege érdekében állították ki, és ez ellentétben állónak látszik Mátyásnak az alsóbb rendeket pártoló politikájával.

7 Mátyás 1490. április 6-án Bécsben bekövetkezett hirtelen halála felvetette a trónörökösödés kérdését.

8 Mátyás maga törvénytelen fiát, Corvin Jánost jelölte utódául, akinek átadta a budai palotát, a koronát és a királyi kincseket. Több előkelőt, sőt városokat is esküvel kötelezett arra, hogy Corvint királlyá választják. A király azonban országgyűlésen már nem tudta akaratát keresztül vinni. A trónra János hercegen kívül igényt tartottak még a Habsburgok örökösödési szerződés, valamint a Jagellók a Zsigmond és Albert királyoktól való leányági leszármazás alapján. Részükről Ulászló cseh király és János Albert lengyel királyfi léptek fel trónkövetelőként. Végül Mátyás özvegye, Beatrix is Corvin ellen foglalt állást. A királyválasztó országgyűlést május 17-re hívták össze. A nemeseknek személyesen kellett megjelenni. Az előkelőkhöz intézett meghívólevelek is már arról tanúskodnak, hogy nem csupán külső veszély, hanem a belső rend felbomlásától is kellett tartani a nagy király halála után,

9 Meghívták a királyi városok követeit is.

10 A rövid terminus miatt a 7

L. pl. Mályusz Elemér, A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbénség és rendiség problémája, Mátyás király emlékkönyv, I. k., Bp., é. n. 382. - Elekes Lajos, Lederer Emma, Székely György, Magyarország története az őskortól 1526-ig (Egyetemi tankönyv I.) Bp., 1961, 368-371. stb. 8 Az 1490-es interregnum időszakát legrészletesebben az alábbi munkák tárgyalják (külön idézet nélkül rájuk támaszkodtam): Fraknói Vilmos, IL Ulászló királlyá választása, Századok 19 (1885) 1-20, 97-115, 193-211. - Schönherr Gyula, Hunyadi Corvin János 1473-1504, Bp., 1894, 68-163. 9 A megyei nemességhez intézett meghívólevelek sajnos nem maradtak ránk, a városokon kívül csupán a Gersei Pethó'khöz intézett és április 17-én keltezett oklevelet ismerjük. (Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjtemény - a továbbiakban Dl. — 104715.) Beatrix nevében állították ugyan ki, aláírása azonban a következő: „prelati et barones eiusdem regni apud eandem constituti". A királynén kívül öt püspök és három báró pecsételte meg. A Pethó'-féle meghívó szerint mivel „regnum hoc propter hostes undique circumpositos non posse diutius sine graviori detrimento vacare principe et rectore", a királyválasztó gyűlést „ad unum integrum mensem" tűzik ki. A Mátyás halála utáni bizonytalan helyzetre utalnak a következő mondatok: jöjjenek a címzettek az országgyűlésre, „interea autem suos vicinos nomine nostro et totius regni adhortentur, amoneant et requirant, ne quid novitatis contra aliquos attentare aut aliquod inconveniens movere audeant, nam si aliter fecerint, sínt exnunc certificati, quia id regnum nemini tollerabit (!), nec inultum relinquet, providebitur insuper, quod nulla eis gratia, tanquam pacis et patrie turbatoribus, etiam tempore coronationis ipsius növi regis concedatur." — Sajnos, az oklevél kiadatlan, az eddigi irodalom mindig a városokhoz intézett meghívókat használta fel. Szabó Dezső, Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526, Bp., 1917, 39. o. 2-3. j. idézte ugyan, de azon a megállapításon kívül, hogy a városi meghívóktól erősen eltér, nem foglalkozott vele. - A király halála utáni zűrzavaros helyzetre utal többek között az is, hogy Beatrix és Corvin már a király halálának másnapján felhívják Nagyszombat városát, hogy jól őrizzék a városkapukat, és „quod Emericus Czobor aut familiäres sui nullám in Ciuitate aut portis illius possint habere facultatem". Hazai Okmánytár II. k. Győr, 1865, 371. - A furcsa ebben az, hogy a város védelme feltétlenül Czobor feladatköréhez tartozott, hiszen ó' volt Pozsony megye ispánja. Ortvay Tivadar, Pozsony város története, III. k. Pozsony, 1894, 171-172. 1 ° A városoknak szóló meghívókat ugyanaznap adták ki és ugyanazok pecsételték, mint az eltérő szövegezésű előbb ismertetett, a főuraknak szólókat. - Több példány maradt fenn. Sopron: Sopron város lt. Dl. 2312. Kiadva: Házi Jenő, Sopron szabad királyi város története, 1/6. k. Sopron, 1928, 58-59. - Bártfa: Kovachich, Vestigia i. m. 406-407; Iványi Béla, Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526, I. k. Bvdapest, 1910, 2778. sz. - Kassa: Teleki József, Hunyadiak kora Magyarországon, XII. k. Pest, 1857, 486-487. - Pozsony: Archiv mesta Bratislavy. Inventar