Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Borsa Iván: Egy kilenc évtizede aktuális levéltári probléma / 45–50. o.

46 Borsa Iván hogy a fenti adatokat, felvilágosításokat a porosz és dán királyi kormányoktól a maga útján kegyesen megszerezni és esetleges további indítványainak megtehetése végett az Országos Levéltár rendelkezésére bocsátani méltóztassék. Budapest, 1889. jan. 20. Nagy méltó ságodnak alázatos szolgája Dr. Pauler Gyula s. k. orsz. levéltárnok. Pauler előterjesztése a Belügyminisztériumban megértésre talált. (Előterjesztésének elején azt a két szót „papír rossz" minden bizonnyal Ribáry József miniszteri tanácsos kék ceruzával aláhúzta és a hasábosán írt szöveg mellé odaírta: „igaz ! R".) A január 23-án érkezett előterjesztés kapcsán január 27-én már kiadványoztatott a Belügyminisztérium 5542/1889. számú átirata a közös külügyminiszterhez, melyben Pauler indokolását azzal is megtoldva, hogy „a nálunk tényleg használatban lévő papír szintén sok kívánni valót hagy fenn, az országos levéltárba megőrzés végett kerülő iratoknak a jövő idők számára leendő megtarttatása és az idő előtti enyészettől való megóvása végett jobb papiros behozatalára nézve a kezdeményező lépések megtételét kéri" (ti. az „országos levéltár ez idő szerinti főnöke dr. Pauler Gyula országos levéltárnok") — pedig erről nincs szó Pauler előterjesztésében. A németre fordított átirat 1889. február 20-án hagyta el a Belügyminisztériumot. A közös külügyminisztérium 1889. július 2-án 19 828/2. szám alatt megküldötte a berlini és a koppenhágai képviselet (misszió) jelentését s a dán minisztérium jegyzékét, valamint a jelentések mellékleteit. Az átirat augusztus 5-én 52 691/1889. iktatószámot kapta, s ennek előadóívén 6-án rövid úton átküldték az országos levéltárnak „tudomás és a mellékletek átvétele — esetleg jelentéstétel végett". Pauler szeptember 8-án az alábbi jelentést tette az említett belügyminisztériumi előadóíven: 931/1889 O. L. A fenti meghagyásra van szerencsém mély tisztelettel jelentésemet a következó'kben előterjeszteni. F. é. 51/1889. O. L. tett előterjesztésemnek czélja volt, hogy amennyiben nálunk is papír calamitás van, s amennyiben külföldön, jelesen Poroszországban és Dániában e baj orvoslására czélszerű intézkedések tétettek, ez intézkedésekkel meg lehessen ismerkedni s esetleg azokat szintén alkalmazni. Ebből folyólag tehát a beszerzett most közlött adatok, igénytelen véleményem szerint 1. absolut becsükre nézve vájjon a kérdéses papírok jók-e? sat. sat. volnának megvizsgálandók, azután meg volna állapítandó 2. mennyiben szükséges vagy legalább kívánatos-e magukban véve jó intézkedéseket nálunk is életbe léptetni? Ehhez aztán csatlakoznék még ama további kérdés, miképp volnának a szükségesnek mutatkozott intézkedések foganatosítandók? mely kérdés fejtegetésébe azonban, minthogy az még nagyon is a messze távolban van, ezúttal nem bocsátkozom. Hogy az 1. kérdésre kellő választ kapjunk, igénytelen véleményem szerint szakértőket kellene meghallgatni. Ezek lehetnének a nyomtatásra szolgáló papír tekintetében az államnyomda, az írópapírra nézve az állami üzemben lévő — ha vannak ilyenek — papír gyárak igazgatói s a budapesti műegyetem illető tanárai, mire nézve az illető szakminisztérium, jelesen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium volna megkeresendő. Amennyiben a szakértők véleménye kedvezően hangzanék a poroszdán intézkedésekre nézve, kifejtetvén egyúttal az is, melyik a két, több tekintetben eltérő rendszer közül jobb? célszerűbb-e? minálunk? - a 2. kérdésre nézve az egyes minisztériumok volnának megkérésendők, hogy saját szempontjukból, saját hatáskörükre nézve nyilatkozzanak.