Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején, 1903–1922 / 23–43. o.
Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején (1903-1922) 35 2. „Az Országos Levéltár élére - a háború folyamán különben is üresedésben levő két fogalmazói állás egyikének beszüntetésével - az V. fizetési osztály 1. fokozatába sorozott orsz. levéltári igazgató állíttassák s ennek részére a IV. fizetési osztályba való előlépés joga és lehetősége biztosít assék." Erre az újonnan rendszeresítendő állásra a most létszámon felül vezetett Csánki Dezsőt nevezzék ki. 3. A VI—IX. fizetési osztályban levő tisztviselők részére korpótlékot biztosítsanak. E javaslatokat többek között azzal indokolták, hogy az addigi helyzet, amely szerint csak a vezető érhette el a VI. fizetési osztályt, a többi magáján kvalifikált tisztviselő pedig alacsonyabb fizetési osztályokban tengődött, „már régóta nem egyeztethető össze sem ennek a tudományos jellegű tisztikarnak .. . sokoldalú tudományos minősítésével és munkakörével, sem pedig az államnak a közszolgálat más ágaiban működő tisztviselőivel szemben tanúsított méltányosságával vagy a hasonló képzettségnek és szellemi munkának más kultúrállamokban tapasztalható megbecsülésével. Ez idő szerint pedig annál kevésbé, mert az Országos Levéltár a nemességi ügyeknek évtizedeken át s különösen a közelmúlt időkben egyre jobban ránehezülő, munkájának jókora részét elfoglaló és valódi hivatásában szinte megbénító súlya alól — a demokrácia szellemében — előreláthatóan nagy részben felszabadulván, a jövőben a korlátolt számú személyzet munkaerejét amúgy is teljesen igénybe vevő hivatalos levéltári és tudományos munkásságának élhet, másfelől pedig, mert a hasonló jellegű tudományos és kulturális intézeteknek, könyvtáraknak és múzeumoknak már eddig is magasabb fizetési osztályokba sorozott személyzete a jelen szervezkedés alkalmával, tudomásunk szerint, az eddiginél még magasabb fizetési osztályokba való soroztatását óhajtja." A hivatalszolgai személyzet az alábbiakat kérte: 1. „Elnevezésük az eddigi hivatalszolga helyett ezután az első fokon helyettes altiszt *jß legyen." 2. „A helyettes altiszt 10 (tíz) évi szolgálat után altisztté lépjen elő s ettől kezdve ötödéves vagy legalábbis 20 (húsz) évi összes szolgálat után megfelelő korpótlékban részesüljön." s 3. ,,Egyenruházatukat, még pedig évenkint: egy öltözet nyári, egy öltözet téli ruhát, egy sapkát és két pár cipőt, két évenként: egy felöltőt, három évenként: egy télikabátot természetben kapják és oly alakban, hogy azt a hivatalos időn kívül is hordhassák az altiszti jelleget feltüntető jelvény eltávolításával." 4. „Délutáni, illetve a megszabott hivatali munkaidőn túl végzett hivatalos munkájukért óránként 2 (kettő) koronát kapjanak." E kívánságok indokolásául megjegyezték, hogy az Országos levéltári hivatalszolgák nemcsak takarítási és küldönci munkát végeznek, „hanem bizonyos intelligenciát, tudást és tapasztalatot kívánó levéltári felszerelési, sőt olykor rendezési munkát is". Végül a memorandum előadta „az Országos Levéltár személyzete nagy többségének azon jogos és teljesen indokolt" kérését, „hogy a jövőben a fogalmazó és kezelő szak egyesíttessék s e célból a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. te. 13. § megfelelőleg módosítassák". Arra való tekintettel, hogy a Levéltár élére igazgató kerül, a kezelő főigazgató címe gondnok, a kezelő igazgatóé pedig gondokhelyettes legyen. 41 4 ' OL K 148. - 1922 - 14 - 730Ü. 3*