Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - IRODALOM - Bendefy László: Ulbrich, Karl: Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes. VIII. Theil: Karten und Pläne. 2. Halbband: Pläne und Register. Eisenstadt, 1972 / 288–292. o.
Irodalom 289 1.2. Németország és Közép-Európa térképei 1550-tó'I 1967-ig 1.3. Az egykori monarchia térképei 1708-tól 1967-ig 1.4. Ausztriai térképek 170(Mól 1967-ig 1.5. A Burgenlanddal határos alsó-ausztriai területek térképei 1700-tól 1967-ig 1.6. A szomszédos stájer tartomány térképei 1550-től 1967-ig 1.7. Magyarország és a Duna-térség térképei 1528-tól 1967-ig 1.8. Burgenlandi és nyugat-magyarországi térképek 1699-től 1967-ig 11.9. A burgenlandi községek térképei az alábbi részletezés szerint: 1. a Fertő-körzet, 2. az Eisenstadti (Kismartoni) járás, 3. Eisenstadt (Kismarton) szabad város, 4. a Mattersburgi (Nagymarton!) járás, 5. az Oberpullendorfi (Felsőpuly ai) járás, 6. az Oberwarti (Felsőőri) járás, 7. a Güssingi (Németújvári) járás, 8. a Jennersdorfi (Gyanafalvai) járás térképei kb. 2600 tételben, 735 oldalon! 11.10. A Burgenlanddal szomszédos, más államokhoz, ül. ausztriai tartományokhoz tartozó községek térképei, éspedig: 1. alsó-ausztriai, 2. stájerországi, 3. jugoszláviai, 4. szlovákiai, 5. nyugat-magyarországi községek térképei, összesen kb. 200 tételben, 116 oldalon. A III. rész a vonatkozó szakirodalmat ismerteti 106 oldalon, az alábbi csoportosításban, nagy részletességgel: 1. Történeti kartográfia, kataszteri felmérés, geodézia történet és egyéb felmérési munkálatok leírása 1967-tel bezáróan. 2. Gyakorlati kartográfia, geodézia és felmérések. 3. Felmérési utasítások jelkulcsok és rendeletek. 4. Szakmai folyóiratok, térképkatalógusok, bibliográfiák, helységnévtárak és egyéb, vonatkozó kiadványok. A IV. rész: Mutatókat tartalmaz, mégpedig: IV. 12. Személyi mutató 57 oldalon IV. 13. Országok, tartományok, kerületek és községek mutatója 53 oldalon IV. 14. Szakmai mutató 32 oldalon A hibajegyzék (s ezt a mű érdeméül és a nyomdai munka dicséreteként jegyezzük fel) nem egészen egy oldalt tölt meg. Már a tartalom puszta felsorolása is érzékelteti, hogy Ulbrich dr. munkájával olyan csodálatos gazdagságú, minden részletre kiterjedő művel ajándékozott meg bennünket, amelynek értéke kellően nem méltatható. A mii messze meghaladja a szokványos térképkatalógusok átlagos színvonalát, sőt minden túlzás nélkül állíthatjuk: világviszonylatban példa nélküli. Mindenekelőtt nézzük az egy tételre jutó terjedelmet: 2095 oldalon (11x17 cm-es tükörben) kb. 9600 tételt véve, egy oldalra 4,5-5 tétel leírása jut. S mivel az annotációk szedése petittel történt, a leírások kimerítőek és olyan részleteket is tartalmaznak, amelyek a művet kézikönyvvé avatják. Az I. kötetről korábbi ismertetésemben már sok részletet elmondtam. E helyütt csak a teljes műre vonatkozó méretarány feldolgozásokat óhajtom összehasonlítani. A mű teljes tartalmának ismertetéséből látható, hogy az I. kötet nagy területek kis- és közepes méretarányú térképeit tartalmazza; olyan nagyságú területekét, amelyeknek térképlapján már számottevő mértékű a meridiánkonvergencia. E térképek méretarányát a szerző a térkép középmagasságában adja meg. Ezért a térképlap alsó és felső szélének mérete, következésképpen a méretaránya is (plusz, illetve minusz értelemben) 5-10-15, esetleg még több %-kaI is eltérhet az ábrázolt terület átlagos méretarányától. Az eltérés mértékét a leírás minden esetben megadja. Másfajta differenciák mutatkoznak a 17-18. századi, sőt részben a 19. század eleji térképeknél. Ezek a kartográfiai termékek kivétel nélkül a méterrendszer bevezetését megelőző premetrikus korszakból valók. Tudjuk, hogy ezekben az időkben még a sumir - asszír - babilóniai időkig visszavezethető hossz- és területmértékek voltak használatosak egész Európában. A rendszerek elvben, felosztási módjukban azonosak voltak, és az ölek, lábak, hüvelykek stb. hossza nemcsak országonként, hanem egy-egy országon belül tartományonként, kerületenként, sőt városonként is változott. 19 Levéltári Közi. 77-78.
