Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - IRODALOM - Kállay István: Guide to the archives of Hungary. Budapest, 1976 / 283–284. o.

IRODALOM GUIDE TO THE ARCHIVES OF HUNGARY Budapest, 1976. 229 1. A levéltári kalauz a segédletek speciális fajtája, mely nem levéltárakról, fondokról vagy állagokról, hanem a levéltárról mint intézményről, ritkább esetben az ország összes levéltári intézményéró'l ad tájékoztatást. Jelenleg ez utóbbival állunk szemben, amikor a Kulturális Minisztérium által kiadott, Balázs Péter által szerkesztett Guide-nak nevezett segédletet a kezünkbe vesszük. Eló'rebocsátom, hogy igen örvendetes a kalauz megjelenése, hiszen az elmúlt 30 évben nem jelent meg hasonló összefoglaló tájékoztató a magyarországi levéltárakról. Jóleső érzés kézbe venni a kiadványt azért is, mert mutatja, hogy levéltáraink szervezettsége elérte azt a szintet, mely ilyen kalauz elkészítését lehetővé tette. Hosszú évek kitartó és következetes rendező és szervező munkájára volt szükség ahhoz, hogy a kötet megszülethessen. Egy segédletet több oldalról közelíthetünk meg. Megnézhetjük módszertani, elméleti alapjait, történeti szempontjait és hogy hogyan, milyen információkat közöl. Ami az elméleti alapvetést illeti, a Guide nem hagy kétséget afelől, hogy a levéltári kalauz műfajába tartozik és mint ilyen elsősorban tájékoztatni akar nemcsak bennünket, hanem - angol nyelvű kiadványról lévén szó - a nemzetközi tudományos közvéleményt is. Szerkezetileg a kalauz a magyarországi levéltárakat központi, területi és szaklevéltárakra osztja. Kétségtelenül a kötet tagolása a valóságot tükrözi, de talán hasznos lenne az egyes csoportok elkülönítését az alábbiak szerint határozottabban jelölni: I. Központi levéltárak. II. Területi levéltárak. III. Szaklevéltárak. a) Állami és társadalmi szervek szaklevéltárai. b) Egyházi szaklevéltárak. 1. A katolikus egyház szaklevéltárai. 2. Az evangélikus egyház szaklevéltárai. 3. A református egyház szaklevéltárai. 4. Más egyházak szaklevéltárai. A leglényegesebb kérdés, hogy milyen adatokat vár az olvasó egy levéltári kalauztól? Mindenekelőtt az intézmények nevét, történetét, a levéltári anyag leírását (esetleg rövid történetét, korát, tárgyát, terjedelmét és tagolódását), kiadványait, kutatási lehetőségét. A Guide ennél többet ad: megtalálhatjuk benne a levéltár nevét, postai címét, telefonszámát, az igazgató nevét, valamint helyenként a levéltár munkájának rövid ismertetését is. Egyes esetekben megkapjuk a források nyelvét (Heves m. 107.1.), a korábbi levéltárosok nevét (Sopron m. 97.1.; Pest m. 119. 1.) vagy az összes kiadványok jegyzékét (Budapest Főváros Levéltára, 62.1.) is. A Vas megyei Levéltár ugyanakkor csak egyetlen publikációt (a fondjegyzéket) ad meg (141.1.). Külön kiemelendőnek tartom a Balázs Péter, a kötet szerkesztője által írt bevezetést, illetve az egyes levéltárcsoportok bemutatását. A bevezető (3-15.1.) elmondja, hogy 1945 előtt a magyar levéltárügy nem volt egységes. Ismerteti a levéltárügyet a felszabadulás után rendező jogszabályokat. Hangsúlyozza, hogy a levéltárak államigazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmények, melyek a gyűjtőkörükbe tartozó iratanyagot átveszik és őrzik, rendezés és segédletkészítés útján feldolgozzák és a kutatás - elsősorban a történetkutatás - rendelkezésére bocsátják. Munkájuk eredményeit