Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején, 1903–1922 / 23–43. o.

Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején (1903-1922) 27 munkálatok, másfelől (még nagyobb mértékben) az ún. nemességi ügyek emésztik fel úgy, hogy a levéltár a maga tulajdonképpeni hivatását, feladatait már évek hosszú sora óta, mondhatnám, teljesen elhanyagolni kénytelen."

12 A megkezdett, fontos levéltári rendezési munkálatok akkor már szinte teljesen szüneteltek. Fokozta a bajokat, hogy egyes állásokat hosszabb ideig nem töltötték be, illetőleg egyes tisztviselők távolléte vagy hasznavehetétlensége miatt a költségvetésileg megállapított létszám csak papíron volt meg. Miután Tasnádit főlevéltárnokká kinevezték, Csánki és Tagányi országos levéltárnokok a rangsorban előléptek, és az így üressé vált harmadik országos levéltárnoki állásra — Tasnádi javaslatára — Barabás Samu addigi alle vél tárnok került. Tasnádi további személyi javaslatait azonban a miniszter nem fogadta el s így több személyi kérdés egyelőre függőben maradt.

13 Az 1900-ban ideiglenesen nyugállományba helyezett Karlovszky Endrét, miután az angyalföldi elmegyógyintézetet elhagyta, 1907-ben újból alkalmazták, szám feletti minőségben, de nem az Országos Levéltárhoz, hanem az állami gyermekmenhelyek országos felügyelőségéhez osztották be. Tasnádi azt kérte, Karlovszkyt véglegesen osszák be máshová, ezt a kérését azonban akkor nem teljesítették. A Barabás kinevezésével felszabadult allevéltárnoki állást nem töltötték be, hanem úgy tekintették, hogy ezzel az üresedéssel megszűnt a szám feletti allevéltárnoki állás, s Karlovszky lépett — papíron — Barabás helyére. Tasnádi ezután újból leszögezte, hogy Karlovszkyt lehetetlen az Országos Levéltárnál alkalmazni. A másik állás Pettkóé volt, amely csak a státusban szerepelt, mióta őt felfüggesztették, s ellene a vizsgálat folyt. Maga a vizsgálat egy harmadik embert (Csánkit) foglalt le. Komlóssy Artúr fogalmazó hosszabb betegség után — 1911-ben nyugdíjaztatását kérte. Karlovszky, Pettkó és Komlóssy ügyének eldőltéig ezek az állások nem voltak betölthetők, s így egyelőre előléptetésekre és kinevezésekre nem kerülhetett sor.

14 Ilyen körülmények között a munka egy részét gyakornokoknak kellett volna végezniük. Ámde az árak emelkedése miatt a Levéltárnak egyre nehezebbé vált a gyakornoki segély díj aknák az átalány terhére való kifizetése. Tasnádi ezért már az 1909. évi költségvetési előirányzat készítésekor kérte, hogy két levéltári gyakornok díjazását a személyi járandóságok növelésével tegyék lehetővé. Azóta ugyanis, hogy Herzog Józsefet 1907-ben levéltári tisztté nevezték ki, a Levéltárnál gyakornok nem volt alkalmazásban.

15 A gyakornoki állások azonban nem kerültek be a költségvetésbe, s ezért dr. Lutter János 1909 márciusa óta az átalányból kapott segély díjat, Gagyi Jenő pedig 1909 januártól kezdve díjtalanul gyakornokoskodott.

16 A két gyakornoki állás végre az 1911. évi költségvetésbe bekerült (egyenként évi 1000 forint segélydíjjal), s így a Levéltár státusa az addigi 26-ról 28 főra nőtt. Khuen-Héderváry Károly, Andrássy utódja, 1911 szeptemberében felkérte Tasnádit, tegyen részletes jelentést a Levéltár ügyforgalmáról és tevékenységéről s adjon bizalmas felvilágosítást arra nézve, mennyiben felelnek meg a Levéltár tisztviselői szakképzettség és szorgalom szempontjából azoknak a követelményeknek, amelyek a Levéltár összes tiszt,2

OLK 148. - 1908 - 3-4106(4431). 13

OL K 148. - 1911 - 14 - 2697 (1909 - 5 - 1961). 1 4

0L K 148. - 1911 - 14 - 2697. 15

OL K 148. - 1908 - 4106 (4431). ,6

0LK 148. - 1910- 3-4666 (4944).