Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.

252 Vida István tanácsra Budapestre utazott Bedé István londoni magyar követ, hogy ő is megpróbálja szándéka megmásítására bírni Nagy Ferencet, de sem a nyílt figyelmeztetés, sem Bedé küldetése nem ért célt: a miniszterelnök kitartott terve mellett, sőt a szociáldemokrata diplomatával szemben még Rákosi Mátyás is mellé állt.

3 3 Az angol kormány látván a budapesti hangulatot, végül is úgy döntött, hogy feltételeit fenntartva nem zárkózik el a magyar kormányküldöttség londoni meghívása elől. A Foreign Office június 6-án utasította Mitchell-Carset: közölje Nagy Ferenccel Attlee kormányfő és Bevin örömmel fogadják őt. Angol kormánykörökben az a meggondolás kerekedett felül, hogy a látogatás elmaradása sokkal negatívabb hatást gyakorolna a magyar közvéleményre, mint a valószínűleg gyér tárgyalási eredmények.

3 4 A kisebbik rossz választásában szerepet játszott a moszkvai angol követség véleménye is. A szovjet fővárosban dolgozó angol diplomaták úgy vélték: tekintettel arra, hogy Nagy Ferenc Moszkvában meleg fogadtatásban részesült, a szovjet kormány vendége volt, Molotov és más szovjet vezetők sok időt szenteltek a magyar küldöttségnek, több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozhatna, ha túl nyilvánvaló lenne a kontraszt a moszkvai és londoni fogadtatás között, vagy ha bizonytalan időre elhalasztanák a látogatást.

3 5 Az angolok helyzetén könnyített az is, hogy Byrnes amerikai külügyminiszter viszonylag elég gyorsan, június 3-án közölte Schoenfelddel, hogy az amerikai kormány szívesen fogadja Nagy Ferencet és minisztertársait Washingtonban, s kész fedezni az utazás költségeit. (Lásd 7. sz. iratot.) Az, hogy az Egyesült Államok készségesebbnek mutatkozott s nagyobb jelentőséget tulajdonított a magyar kormányküldöttség washingtoni látogatásának, mint Anglia, többek között azzal magyarázható, hogy amíg a szigetország kivonulóban volt Kelet-Európából, addig a tőkés világban ekkorra már vezető szerepre szert tett nagyhatalom a felszabadulás után növekvő érdeklődést mutatott a térség országai iránt, jóllehet Kelet-Európa az amerikai külpolitikában Nyugat-Európa, Távol-Kelet és Latin-Amerika után még mindig a negyedik helyen állt. Magyarország irányában az USA aktívabb és sok tekintetben liberálisabb politikát folytatott, mint az Egyesült Királyság. A Truman adminisztráció a magyar kérdéseket 1945-46-ban a szovjet-amerikai viszony részeként, annak függvényében kezelte. Washingtonban az amerikai érdekek szempontjából - a magyar-amerikai kapcsolatok javítását vagy legalábbis „szinten tartását" fontosnak ítélték, mert úgy vélték, hogy az együttműködés — a másik oldalon - a Szovjetunióhoz fűződő viszony lazulásával járhat, s ily módon akadályozhatják a szocialista nagyhatalom gazdasági és politikai befolyásának kiszélesedését. Érdekükben állt, hogy gazdasági, politikai és diplomáciai eszközökkel támogassák azokat a politikai erőket, mindenekelőtt a Kisgazdapárt jobboldalát, amelyek készek az amerikai kormányzattal összefogni a Szovjetunióval, Kommunista Párttal s a többi baloldali párttal szemben. E politikai célt szolgálta az 1946 elején kereskedelmi tilalom feloldása, az UNRRA segély, az ún. „hadseregfelvásárlási" kölcsön, az elhurcolt javak visszaadásának bejelentése s az amerikai törekvés, hogy Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen dolgozzanak ki egy gazdasági programot Magyarország újjáépítésére, s a SzEB-ben állítsanak fel egy albizottságot a magyar gazdasági kérdések tanulmányozására.

36 (A Szovjetunió az Paris decision about Transylvania. Nor can he expect any substantial economic assistance írom this Majesty's Government." (PRO. FO. 371, 59023. R. 7904/1266/21. FO távirata Budapestre. 1946. május 28.) - Mitchell-Carse később jelentette „I have repeatedly in förmed the Hungárián Prime Minister not to expect any concrete advantages from his visit." (PRO. FO. 371, 59024. R. 8071/1266/21. Mitchell-Carse távirata FO-hoz. 1946. május 29.) 33 Mindez nem zavarta Bedét abban, hogy az angol ügyvivőnek ne mondja azt, hogy „sikerült rábeszélnie" Nagy Ferencet a londoni látogatás 2-3 hónapos elhalasztására mindaddig, amíg a belpolitikai helyzet nem tisztázódik, s az angol fővárosban meg nem történnek a megfelelő előkészületek. Lásd: PRO. FO. 371, 59023. R. 8308/1266/21. Mitchell-Carse 1946. június 3-i és 4-i távirata FO-hoz; Nagy Ferenc, 1948. 233. old. 34

PRO. FO. 371,59024. R. 8360/1266/21. Warner külügyminiszter-helyettes feljegyzése. 1946. június 4. 35

PRO. FO. 371, 59024. R. 7940/1266/21. Peterson moszkvai angol követ távirata FO-hoz. 1946. május 27. 36 Lásd az USA jegyzékét a Szovjetunióhoz a magyar gazdasági kérdésekről. The National Archives of the United States Washington DC. Records of the Department of State. Decimai File,