Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.

248 Vida István Az ország általános helyzetén túlmenően az FKgP vezérkarát kifejezetten pártpolitikai szempontok is vezették, amikor a nyugati körutazás gondolatát felvetette. Bár Nagy Ferenc és a pártvezetőség a felszabadulás után mind a Szovjetunió, mind Anglia és az Egyesült Államok irányában baráti politikát szeretett volna folytatni, de a nemzetközi helyzet alakulása következtében szándékát nem tudta megvalósítani, s egyre inkább a nyugati hatalmak körében keresett és talált megértő támogatókra. A miniszterelnök emlékiratában nem is tagadta, hogy a „szovjet nyomás" ellensúlyozására, tehát kifejezetten szovjetellenes célból szorgalmazta a nyugati látogatást.

1 s A belpolitikai helyzet szintén motiváló tényező volt. Az 1946. márciusi válságban a Kisgazdapárt - néhány hónappal az 1945. őszi főlényes választási győzelem után - fájdalmas politikai vereséget szenvedett, s komoly engedményeket kellett tennie a Baloldali Blokkba tömörült baloldali pártoknak. Május végén az FKgP ellentámadásba ment át azzal a céllal, hogy a munkáspártokat a közéletben háttérbe szorítsa, megerősítse saját hatalmi helyzetét, s feltartóztassa az ország további balratolódását. Az FKgP Politikai Bizottsága 1946. május 22-én memorandumot nyújtott át, a munkáspártok és a parasztpárt vezetőinek, amelyben többek között követelte a miniszteriális, a közigazgatási és a rendőrségi pozíciók „arányosításának", pártok szerinti újrafelosztásának folytatását, valamint a helyi - községi - választások megrendezését, mivel vidéki képviselőtestületekben és törvényhatóságokban a párt a három baloldali párthoz és a szakszervezetekhez képest kisebbségben volt. A kisgazdapárti akció súlyos belpolitikai válságot robbantott ki - alig több mint két hónappal a stabilizáció előtt. A Kisgazdapártnak - ehhez a számára nem veszélytelen akcióhoz szüksége volt nemzetközi támogatásra, s nyilván azért is feszítették túl a húrt, mert bíztak abban, hogy külpolitikai sikerekkel felvértezve megerősíthetik a párt és a Nagy Ferenc vezette koalíciós kormány helyzetét, tömegbefolyását, nemcsak kivédhetik a Kommunista Párt és a Baloldali Blokk támadásait, hanem akaratukat rá is kényszeríthetik. Érthető, ha a Kisgazdapárt vezérkara olyan nagy jelentőséget tulajdonított a nyugati körútnak s mindent megtett, hogy sor kerülhessen rá.

16 A Magyar Kommunista Párt, ha fenntartásokkal is, de támogatta Nagy Ferenc kezdeményezését. A szakirodalomban felmerült olyan álláspont, mely szerint az MKP részéről hiba volt, hogy a küldöttségben képviseltette magát.

1 n Igaz: az MKP vezetői nem mérték fel eléggé, hogy az utazásnak később milyen nemzetközi következményei lehetnek, s nem látták világosan Nagy Ferenc céljait sem, de az infláció tetőpontján, s a feszült belpolitikai helyzetben, amelyet az FKgP ellenoffenzivája mellett még tetézett a május 7-i párizsi döntés keltette általános csalódottság is, nem tehették meg, hogy ne vegyenek részt az utazó küldöttségben, vagy megtorpedózzák a tervezett látogatást. Ha a kommunisták magatartása miatt meghiúsult volna a nyugati körút, akkor a kudarcért s az elszalajtott lehetőségekért a Kisgazdapárt s a polgári jobboldal az MKP-t tehette volna felelőssé. Ismerve az országban 1946 nyarán uralkodó közhangulatot, a kommunista párt nehezen vészelte volna át az ellene irányuló kampányt. Az MKP vezérkara helyesen cselekedett, amikor nem tette kockára presztízsét.

1 8 Ugyanakkor a kommunista vezetők - ellentétben Nagy Ferencékkel — reálisabban ítélték meg a magyar békecélok megvalósításának lehetőségeit, s jobban látták, hogy május 7-e után területi kérdésekben nyugaton nem lehet majd eredményeket elérni. A Szociáldemokrata Párt kezdetben ellenezte Nagy Ferenc tervét, s emiatt a Kisgazdapárt a szociáldemokrata vezetőket nem is vonta bele az utazási előkészületekbe, nem tájékoztatta őket az előzetes diplomáciai tárgyalásokról, főként az amerikai programról, sőt a delegáció összeállításánál az SzDP képviseletével eleinte nem is számoltak. (Lásd 9. sz. iratot.) Az SzDP már hónapok óta bírálta a kisgazdapárti vezetés alatt álló külügyminisztérium munkáját, különösen béketárgyalásokra való felkészülés vontatottságát kárhoztatta. A szociáldemokrata bírálat azonban sok tekintetben meg' s

Nagy Ferenc: The Struggle Behind the Irón Curtain. New York, The Macmillan Company. 1948. 222-223. old. (A továbbiakban: Nagy Ferenc, 1948.) 16

Az 1946. június-júliusi politikai válság történetére lásd: Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon. 1945-1947. Kossuth Kiadó. Bp. 1975. 216-156. old. (Továbbiakban: Balogh, 1975.); Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948. Kossuth Kiadó, Bp. 1972. 151-152. old.; Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája, 1944-1947. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 169-194. old. ,7

Várkonyi, 1971,89. old. '"Balogh, 1975,288. old. ^