Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.
Iratok a magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez 247 angolszász orientációjú körei elsősorban Angliától és az Egyesült Államoktól vártak további, jelentó's pénzügyi segítséget. Az ország gazdasági helyzete szempontjából a háborús pusztulás mellett súllyal esett latba, hogy a németek - nyilas segédlettel - a háború utolsó szakaszában szinte kifosztották az országot. Egy 1946 áprilisában készült felmérés szerint 415 gyár gépeinek és berendezéseinek nagy részét leszerelték és vagonokba rakták; 37 160 vasúti szállítóeszközt, közöttük 793 mozdonyt és 33 481 tehervagont, 26 ezer személyautót és 5600 teherkocsit, valamint 270 vízijárművet, közöttük 140 uszályt felejtettek el visszaadni; 267 kis- és nagykereskedelmi vállalat áruraktárát fosztották ki; 8 ezer vagon élelmiszert, nyersanyagot és félkészárut szállítottak ki; az elhajtott állatok számát pontosan fel sem lehetett mérni. De nem hagyták érintetlenül a kórházak és egészségügyi intézmények berendezését, a múzeumok és közgyűjtemények kincseit sem. 25 nagyobb kórház és gyógyintézet, az egyetemi klinikák, 300 orvosi rendelő, 130 gyógyszertár műszereit, felszereléseit s gyógyszerkészletét vitték el. Temesváry Lászlónak, a Nemzeti Bank nyilas elnökének utasítására - 1944 decemberében a bank egész arany-, valuta-, bankjegykészletét és értékpapírjait, valamint az összes üzletkönyvét, okmányait, sőt még a bankjegynyomdát is vagonokba rakták és elszállították. Felpakolták az ott őrzött letéteket is. A már idézett felmérés szerint hozzávetőlegesen 60 ezer vagon, 570 uszály hagyta el az országot áruval megrakottan, nem is szólva a közúti szállításokról. A magyar kormány becslése szerint a nyugatra hurcolt összes javak értéke megközelítette a 3 milliárd dollárt, 1938-as értékben számolva. 10 Az elhurcolt javak nagy része Németország és Ausztria amerikai hadsereg által megszállt övezeteibe került, de jutott belőlük az angol és francia zónákba is. Ilyen óriási értékű ipari felszereléseket, szállítóeszközöket, nyersanyagokat a romokban heverő ország nem nélkülözhetett. Az 1945-ös súlyos tél, a növekvő infláció, a közellátási nehézségek, a nyersés fűtőanyag hiány, a dolgozó osztályok körében terjedő elégedetlenség s a kirobbanó vadsztrájkok arra késztették a koalíciós pártokat és kormányt, hogy a korábbiaknál határozottabban lépjenek fel az elhurcolt nemzeti javak visszaszerzése érdekében. Az MKP kezdeményezésére 1946. február elején megalakult Nagy Ferenc-kormány felvette programjába, s az új miniszterelnök parlamenti bemutatkozását követő napon, 9-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon keresztül jegyzéket intézett az USA kormányához, amelyben - hivatkozva az ország katasztrofális gazdasági helyzetére - kérte az amerikai kézbe került magyar értékek, mindenekelőtt az aranykincs mielőbbi visszaadását. 1 ' Az amerikai kormány 1946. március elején ugyan elhatározta, hogy az 1945. január 20-a, tehát a fegyverszüneti egyezmény aláírása után elhurcolt az újjáépítéshez feltétlenül szükséges gépeket, technikai felszereléseket, szállítóeszközöket s az egészségügyi berendezéseket visszaadja, de végleges döntés nem született, s ráadásul a Nemzeti Bank majd 30 tonnányi aranykészletét, devizáját és értékpapírjait visszatartotta. 12 Az aranykészlet - ideiglenes — zárolása érzékenyen érintette a demokratikus erőket, mert arra a gazdasági stabilizációhoz az új pénznem, a forint ércfedezetének biztosításához Magyarországnak mindenképpen szüksége volt, s a szanálási tervek kidolgozásánál a gazdasági szakértők, mindenekelőtt a kommunisták számítottak is rá. A magyar kormány többszöri sürgetésére, s Molotov külügyminiszter határozott fellépésére Byrnes amerikai külügyminiszter a Külügyminiszterek Tanácsa 1946. május 7-i ülésén végül is ígéretet tett az aranykészlet visszaadására, anélkül hogy az időpontot egyáltalán megnevezte volna.* 3 Ily módon az aranykészlet sorsa továbbra is függőben maradt. Az angol és a francia kormány az elhurcolt javak dolgában — a magyar kérés ellenére — 1946. májusáig nem foglalt állást. A Szovjetunió viszont folyamatosan adta vissza a szovjet megszállási övezetekben talált magyar vagyontárgyakat. 1 4 10 ŰMKL. Külügyminisztérium, Békeelőkészítő osztály. 7. d., II-3. A Pénzügyminisztérium jegyzéke a németek és a nyilasok által elhurcolt javakról. 1946. április 15.; Szabad Nép, 1945. november 11; Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon 1944. október 16-1945. április 4., Kossuth Kiadó, Bp., 1974.181. és köv. oldalak.; Ngy N. I. 337. old. ^FR., 1946. VI. k. 257. old. Schoenfeld követ távirata a külügyminiszterhez. 1946. február 12. 1 3 Kis Újság 1946. március 6. 13 FR., 1946. II. k. 278-283. old. 14 A Szovjetunió 1946. április 24-én például 28 dunai szállítóhajót adott vissza Magyarországnak. (Magyar Nemzet, 1946. április 25.)
