Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

170 Koroknai Ákos A csekély költségvetési juttatás a későbbi esztendőkben is jelentékenyen korlátozta a bizottság munkaterületét. A munkások képzésére 1898-ban megalakult újpesti helyi bizottság pl. közölte a kereskedelmi minisztériummal, hogy másként nem tehet eleget a Vasárnapi Bizottság felhívásának (ti., hogy alakuljon meg és végezzen hatékony közművelést), ha nem kap legalább évi 4—500 Ft támogatást, amibe a helység bérlete kerül (a helyi bizottság tagdíjakat nem szedhetett). Szterényi József, minisztériumi szakreferens (később miniszter), a kérelmet politikailag pártfogolandónak minősítette, mert az újpesti bizottság felterjesztésében utalt arra, hogy 1898. november 6. óta „minden vasárnap délután népszerű előadást és hangversenyt rendez Újpesten, melyet 800—1000 főnyi közönség, iparosok, munkások hallgatnak. Az előadások a munkások részéről nagy örömmel fogadtatnak, és az első lépés Újpesten a nagyban elharapódzó szocializmus ellensúlyozására meg van nyerve." A látogatók száma meglehetősen magas volt, ha figyelembe vesszük, hogy ekkor Újpest lakossága mintegy 40 ezer főre tehető, melynek több, mint 50%-a munkás.

13 Szterényi a hitelfolyósítást a kérvényezők politikai megbízhatóságának függvényévé tette. Pest vármegye főispánjától személyi jellemzést kért a munkásvezetőkről, ennek a főispán a főszolgabíró meghallgatásával eleget is tett. Úgy tűnt, a kért állami segélynek nincs akadálya. Mégsem így történt, mert a „miniszter úr ő nagyméltósága a hitelt apróbb segélyezésekre fordítani nem kívánván", a kérelmet fedezet hiányában elutasította, de felhívta a Vasárnapi Bizottság figyelmét arra, hogy a folyamodó „kaszinót" saját dotációja keretében támogassa.

14 A bizottság költségvetési kerete azonban egy-egy kivételes esettől eltekintve nem adott lehetőséget a széles körű segélyezésre.

15 A vasárnapi előadások megindulása Az első, 1892. tavaszi vasárnapok hiányosságainak elemzése után a bizottság másodelnöke, Hegedűs Károly Baross Gábornak javasolta, hogy az őszi előadásokat körültekintőbben szervezzék meg, hogy képzési tervet dolgozzanak ki, és a képzést a vidéki városok munkásaira szintén terjesszék ki. Hegedűs azonban megvált a bizottsági tagságától az Állami Ipariskola igazgatása miatt.

16 Kiválásával a bizottság szállásadó gazda nélkül maradt. A Technológiai Iparmúzeum irodája helyett a Kereskedelemügyi Minisztérium épületében, majd az V. ker. Múzeum krt. 13. sz. alatt szorítottak számára helyet.

1 7 Az első február—márciusi vasárnapi képzési ciklus után — az őszi újrakezdésig — a múzeumok vasárnap délutánonként átmenetileg ismét bezártak.

18 Az eltelt 6 vasárnap 14 OL - K 232 (Kereskedelemügyi Minisztérium, Iparfejlesztési szakosztály) - 1899 - 2 17985. 1 5

OL - K 231 - 1895 - 8 - 82883. 16

OL - K231 - 1895 - 4 - 2442/25857/892/: A Vasárnapi Bizottság jelentése Baross Gábornak 1892. ápr. 1 7

OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/58564/892/: A VKM átirata a Ker. Minisztériumhoz 1892. aug. 28. 1 8 OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/25855/892/: A Vasárnapi Bizottság jelentése Baross Gáborhoz 1892. ápr. 12.