Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.
\ A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 169 sos és műkedvelő színtársulatok. A nagyvállalati egyleti mozgalom irányítása teljes mértékben a munkaadók, a vállalatban érdekelt részvényesek kezében volt. Budapest főváros közgyűlése 1892. február 10-én járult hozzá ahhoz, hogy a bizottság oktatási célokra a szükséges helyiségeket vasárnaponként megkapja. 7 Ugyanakkor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a bizottság hivatalos helyiségéül átengedte a Technológiai Iparmúzeum főigazgatói irodáját annál is inkább, mert a főigazgató a bizottságnak tagja volt. Az előadások számára így megnyíltak a fővárosi iskolák tan- és tornatermei. Megoldották a képtárak, múzeumok és más gyűjtemények vasárnapi nyitvatartását. Körrendeletben intézkedtek, hogy az egyházi szervek hasonló eljárást kövessenek. A VKM vállalta az előadások megtartásával járó dologi kiadásokat, míg a többit, ami kezdetben 1450 Ft-ot, azaz 2900 K-t tett ki, a kereskedelmi tárca fedezte (előadói tiszteletdíjak stb.). 8 A bizottság munkához látott. 9 Baross miniszter érdeklődéssel figyelte a munkások vasárnapi foglalkoztatását. A bizottság hetente jelentett. 10 Az áprilisi bizottsági mérleg szerint azonban „az előadások nem voltak egészen népiesek: az előadások mentében a kapcsolat hiányzott" a hallgatósággal. A Nemzeti Múzeum régiség- és képtárában „úgyszólván történelmi előadások voltak illusztrációkkal". Kiderült, hogy az Iparművészeti Múzeumban szűkében vannak a helynek. Ezzel szemben a Technológiai Iparmúzeumban pl. a munkások működés közben ismerték meg a kiállított gépeket. Részletes magyarázatokat hallottak a kiállított iparcikkek felhasználási köréről. Olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyeket sokan közvetlenül hasznosíthattak munkájuk során. Az előadások tárgyáról a bizottság tagjai között heves vita alakult ki. Egy részük határozottan ellenezte a közgazdasági témájú előadásokat, nehogy az „előadás indító okul szolgálhasson az ipari munkások egy részének ellenkező vélemény nyilvánításra". Mások az előadók személyét és a tendenciózusan meghatározott témákat elegendő garanciának vélték. Végül a bizottsági tagok harmadik csoportja a közgazdasági tárgyú előadásokat életrajz-ismertetések formájában javasolta az ellentétek tompítására. Anyagi nehézségek A Kereskedelemügyi Minisztérium az 1892. őszi képzési ciklusra 1350 Ft támogatást folyósított és az évi keretet 3000 Ft-ban határozta meg. Ez az összeg 1898-tól évi 5500 Ft-ra (11 000 K) emelkedett, ez azonban sem az előadások intenzitását, sem színvonalának emelését (pl. vetített képek alkalmazása) nem biztosította. 11 Emiatt nem intézhették el a munkás- és iparos egyletektől a bizottsághoz beérkező segélykérelmeket. 12 7 OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/12528/892/ «OL - K231 - 1895 - 4 - 2442/16289/892/. 10 fővárosi tanintézetben: a II. ker. főreáliskolában és polgáriban, a III., VI. ker. polgáriban, a IV., V., VIII. ker. főreáliskolákban, alX. ker. polgáriban és református főgimnáziumban és az Állami Ipariskolában kezdődtek meg az előadások. 9 OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/13648/892/: Hegedűs Károly bizottsági alelnök felterjesztése Baross Gáborhoz 1892. febr. 22. I °OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/15094/892. II L. a vonatkozó évek kormányjelentéseit. 11 OL - K 231 - 1895 - 4-2442/25857/892/: A Vasárnapi Bizottság ülésjegyzőkönyve 1892. ápr. 1.
