Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 167 társadalmi Összetétele nem volt egységes, következésképpen oktatása sem. Ez az oktatás, annak ellenére hogy a munkásság szakegyesületeiben folyt, osztályidegen maradt, csakúgy mint az egyetemi hallgatók által felkarolt munkástanfolyamokat rendező University Extension mozgalom. A Szabadiskola előadásain a munkásság szociális körülményeit, osztály helyzetét elemző előadások hiányoztak, így a Társadalomtudományi Társaság rendszeres, magas színvonalú és céltudatos tanfolyamai a vártnál kisebb sikert arattak. Mégis e mozgalom is veszélyesnek tűnt. Az oktatást a rendőrség megkísérelte betiltani. Indokolta ezt a lépést az is, hogy 1906-tól a Társadalomtudományi Társaság soraiból a liberális elemek kiváltak, és így mérséklő, visszafogó hatásuk az oktatásban, de a Társaság egész működésében visszaszorult. 1907-ben Pécsett szabadoktatási kongresszust hívott össze a kormány, célja a radikálisok szervezte népművelési tevékenység ellensúlyozása volt. A klerikális beállítottságú gr. Apponyi Albert vezetésével összehívott kongresszus elnökségében Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő, Bárczy István stb. konzervatív politikusok vettek részt. A kormány akciója azonban a Társadalomtudományi Társaság ellenállásán zátonyra futott.

2 A Vasárnapi Munkásképző Bizottság, melynek működését a következőkben nyomon követjük, a konzervatív-liberális népművelés szerve volt, a radikális polgárság és a munkásság saját szakmai szervezeteiben meginduló munkástanfolyamok ellenpólusa, a munkásművelődésben a kormánypolitika burkolt céljainak megvalósítója már a polgári radikálisok színre lépése előtt. A Vasárnapi Bizottság megalakulása Gyulay Béla, a Budapesti Népoktatási Kör titkára, az V. ker. polgári leányiskola igazgatója, 1891 októberében tett javaslatot a Kereskedelemügyi Minisztériumnak a munkások vasárnapi „foglalkoztatásáról".

3 A javaslat az első vázlatos elképzelés a munkások vasárnapi szabadidejének intézményes megszervezésére. Gyulay, aki a később megalakuló bizottságnak tagja lett javasolta a közgyűjtemények vasárnap délutáni nyitvatartását, az állatkert megtekintését mérsékelt belépődíjért (5-15 krajcár). Felvetette, hogy a Népoktatási Körben tartott előadásokat kísérletképpen vasárnap délutánra helyezzék, szervezzenek előadásokat városrészenként iskolai tornatermekben írók, tudósok stb. közreműködésével, hirdessenek pályázatot olcsó közművelődési csarnokok építésére. A javaslatot követően a Kereskedelem-, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviselői kapcsolatba léptek egymással. Kibővített értekezletet tartottak (1891. november 27-én), erre meghívták a főváros képviselőjét, a hercegprímást, Szász Károly református, Sárkány Sámuel evangélikus püspököt, Irányi Dánielt, a Népoktatási Kör elnökét, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Iskolaegylet delegátusait. 2

Horváth Zoltán: Magyar századforduló - A második reformnemzedék története 1896-1914 Bp., 1961. 130-133., 144-150., 270-272., 305-306.1., továbbá OL - K 231 (Kereskedelemügyi Minisztérium ipari és belkereskedelmi szakosztály) 1891 - 1-5139/30227/890): Baross Gábor felségelőterjesztése a vasárnapi munkaszünetről. A vasárnapi munkaszünet megtartására az 1868: 53. te. és az 1894. évi ipartörvény már hozott részleges intézkedéseket. 3 OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/69033/891): Gyulay Béla beadványa 1891. október 18.