Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

lés A VASÁRNAPI MUNKÁSKÉPZÖ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE ÉS GYÖRGY ALADÁR SZEREPE A MUNKÁSMŰVELÖDÉSBEN (Adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez) Általános közművelődési viszonyok, lehetőségek A XIX. század végén új szakaszába lépő hazai kapitalista fejlődés a modern technikai bázis megteremtésével a paraszti munkaerők tömegét vonzotta a gyáriparba. A munkásság osztállyá válása felgyorsult, belső osztály szerkeze te kialakulóban volt. Az urtfanizálódással a szociál- és művelődéspolitikai kérdések sora várt megoldásra, különösen az ápari központokban, ahol a munkásság tömörült.

1 Az 1891: 13. törvénycikk kimondotta a vasárnapi munkaszünetet. A törvény meghozatalával egyidejűleg Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter a munkásság felszabaduló idejének „hasznos" eltöltéséről is rendelkezett. Országos bizottság létesítését határozta el a Kereskedelem-, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közreműködésével. A bizottságnak országos méretekben és intézményesen kellett „gondoskodnia" a munkások vasárnapi foglalkoztatásáról. Budapesten a már szélesebb körben elterjedt szocialista eszmék visszaszorítása, míg vidéken inkább azok fellépésének megakadályozása volt a cél. Az iskolázatlan társadalmi osztályok, rétegek műveltségi színvonalának emelésére az elemi oktatás után a népművelés — a kor szóhasználatával a szabadtanítás vagy szabadoktatás — lett volna hivatott. Az elemi és középfokú oktatás súlyos hiányosságai miatt a korabeli népművelésre nagy feladatok hárultak. A már megszerzett ismereteket rögzítő, illetve azokat bővítő népművelés azonban Magyarországon igen alacsony színvonalon állt. A szabadtanítás kezdetei 1866-ig a francia Ligue francaise de l'Enseignement-ig nyúlnak vissza, melynek angol megfelelője az 1873-tól megindult University Extension mozgalom volt. A francia és angol mozgalmak részben az elemi iskolai oktatás hiányosságait, az analfabétizmust kívánták felszámolni, részben a munkásságot „erkölcsi és szellemi" oktatásban részesíteni. Az Egyesült Államokban ezt a célt szolgálták a nyári egyetemi tanfolyamok, míg a skandináv országokban a népfőiskolai mozgalom. 'A munkásművelődés kérdésének feltárásánál szükséges, hogy a kutatásokat ne csak a munkásság pártján és szakszervezetein belüli kutatásokra korlátozzuk. Kabos Ernő Gondolatok a munkásművelődés történetének kutatásáról c. tanulmányában (Párttörténeti Közlemények 1969. 4. sz. 27-30.1.) nem foglalkozik az államapparátus részéről kezdeményezett, jóváhagyott, legálissá tett és a munkásműveltség általános és szakmai színvonalának emelésére alakult egyesületek, bizottságok működésének vizsgálatával, azzal, hogy ezek az intézmények mekkora hatást fejtettek ki, milyen szerepet töltöttek be stb. E hiányosságok pótlásának szükségére utal Szilágyi János Munkáskultúra történetének kutatásáról (hozzászólások Kabos Ernő tanulmányához) c. cikke (Párttörténeti Közlemények 1970. 3. sz.).