Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

140 Bölöny József athéni osztrák-magyar követ 1897, február 16.-1903. július 24., valóságos belső titkos tanácsos 1903. február 13-tól, közös pénzügyminiszter 1903. július 24.-1912. február 20., 1916. október 28. —1916. december 2. és 1916. december 22.-1918. szeptember 7., a király személye körüli miniszter 1913. június 10.-1915. január 13., közös külügyminiszter, megbízva a közös minisztertanácsban való elnökléssel 1915. január 13.-1916. december 22. és 1918. április 16.-1918. október 24., királyi megbízott (homo regius) a kormányválság megoldására 1917. június 1-6., a Szent István-rend nagykeresztese 1910. június 6-tól, a Szent István-rend nagy keresztjéhez a gyémántokat kapja 1916. december 22-én, az aranygyapjas-rendlovagja 1918. október 24-től;emlékiratíró. Bylandt-Rheydt Artúr gróf; írásváltozat: Bylandt-Rheidt (Arthur Maximilian Adrian Graf von Bylandt, Barun zu Rheydt) (Bécs, 1821. máj. 5. - Bécs, 1891. febr. 21.): családja flamand eredetű; gyalogsági ezred-hadapród 1837-től, hadapród-altiszt 1839-tol, mint tüzérhadnagy, részt vett 1849-ben a Magyarország elleni hadjáratban, a vezérkarhoz beosztva 1849-től, részt vett az itáliai hadjáratban mint tüzérségi ó'rnagy és egy tartalék ágyútelep parancsnoka 1859-ben, alezredes a 14. sz. gyalogezrednél 1862-tó'l, ezredes a tüzérségnél 1863-tól, szervezési munkakörben a hadügyminisztériumban 1862-1864, már 1864-ben ajánlotta a hátultöltő fegyverek bevezetését, a hadsereg tábori tüzérigazgatójának adlátusa a porosz háborúban 1866-ban, mint vezérőrnagy, az akkor felállított műtani (műszaki) és közigazgatási katonai bizottság elnöke 1869. június 29.-1876. június 20., a 9. sz. tábori tüzérezred tulajdonosa 1870. október 3-tól, altábornagy 1874. október 19-tó'l, valóságos belső titkos tanácsos 1876. június 20-tól, közös hadügyminiszter 1876. június 20.-1888. március 16., táborszernagy 1882. április 24-től, az aranygyapjas-rend lovagja 1887. április 25-től. Czernin Ottokár gróf (Graf Czernin von und zu Chudenitz) (Dimokur, Csehország, 1872. szept. 26. - Bécs, 1932. ápr. 4.): tartalékos dragonyoshadnagy 1892. január 1-től, közös külügyminisztériumi fogalmazógyakornok, fizetés nélküli követségi attasé 1899. október 19-től, követségi titkári címmel felruházva 1902. július 29-től, a birodalmi tanács urakházának örökös tagja, valóságos belső titkos tanácsos 1913. október 25-től, mint rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott 1. oszt. követségi tanácsos, majd mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter bukaresti osztrák-magyar követ 1913. október 25.-1916. augusztus 27., a román hadüzenetig, közös külügyminiszter, megbízva a közös minisztertanácsban való elnökléssel 1916. december 22.-1918. április 16., a Szent István-rend nagykeresztese, a gyémántokkal 1918. április 16-tól, az aranygyapjas-rend lovagja 1917. augusztus 16-tól, vezérőrnagy a szolgálaton kívüli viszonyban 1918. február 15-től, az osztrák köztársaság nemzeti tanácsának tagja, 1924-től visszavonult; emlékiratíró. Flotow Lajos báró (Ludwig Friedrich Franz v. Assisi Freiherr von Flotow) (Bécs, 1867. nov. 17. — Gmunden, Alsó-Ausztria, 1948. ápr. 6..): quirinali attasé 1897-től, követségi titkári címmel felruházva a bukaresti követségen 1900-ban, bukaresti követségi titkár 1903-ban, I. oszt. követségi titkár a quirinali nagykövetségen 1906-ig, II. oszt. követségi tanácsos a brüsszeli követségen 1907-ben, a berlini nagykövetség első beosztott tisztviselője 1908-ban, mint I. oszt. követségi tanácsos 1909-től, mint rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott I. oszt. követségi tanácsos a külügyminisztériumba beosztva 1913-ban, mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1914-től, közös külügyminisztériumi második osztályfőnök 1916-tól, az első osztályfőnöki teendőket ellátta 1918. novemberben, a közös külügyminisztérium ideiglenes vezetője 1918. november 2. - 1918. november 12., ezt követően a minisztérium likvidálásának vezetője. Goluchowski Agenor gróf (Agenor Graf Goíuchowski von Goíuchowo) (Lemberg, 1849. márc. 25. - Lemberg, 1921. márc. 28.): Goluchowski Agenor gróf osztrák belügyminiszter, majd galíciai helytartó fia. Diplomata; közös külügyminisztériumi fogalmazógyakornok, fizetés nélküli követségi attasé 1871. november 17-től, nagykövetségi segéd (attasé) 1872. október 11., címzetes udvari és miniszteri titkár 1873. július 8-tól, cím és jelleggel felruházva 1878, augusztus 28-tól, egy fizetéses követségi titkári állásra egyúttal tiszteletbeli követségi tanácsossá kinevezve 1879. december 23-án, II. oszt. követségi tanácsos 1881. október 30-tól, I. oszt. követségi tanácsos 1883. december 24-től, a birodalmi tanács urakházának örökös tagja, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, bukaresti