Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók (186 7-1918) 139 Berchtold Lipót gróf, ungarschitzi (Bécs, 1863. ápr. 18. - Peresznye, Sopron m., 1942. nov. 21.): magyar állampolgár, állandó lakása Budapesten, majd Peresznyén; diplomata; magyar főrendiházi tag 1901-től; kerületi biztos 1894. december 6-ig, követségi titkár 1895. szeptember 19-től, követségi tanácsosi címmel felruházva 1899. február 23-tól, II. oszt. követségi tanácsos 1902. április 25-től, I. oszt. követségi tanácsos a szentpétervári osztrák-magyar nagykövetségen 1903-tól, a rendelkezési állományba helyezve és neki ezen alkalomból a rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri cím és jelleg adományozva 1906. június 27-től, valóságos belső titkos tanácsos 1906. december 28-tól, szentpétervári osztrák-magyar nagykövet 1906. december 28.-1911. március 25., rendelkezési állományba helyezve, a Lipót-rend nagykeresztese 1908. november 30-tól, közös külügyminiszter, megbízva a közös minisztertanácsban való elnökléssel 1912. február 17.-1915. január 13., az aranygyapjas-rend lovagja 1912. augusztus 16-tól, a Szent István-rend nagykeresztese 1914. február 16-tól, 11. sz. dragonyosezredbeli tartalékos százados 1915. május 1-től, őrnagy 1917. február 27., a Szent István-rend nagykeresztjéhez a gyémántokat kapja 1915. január 13-án, Károly Ferenc József trónörökös-főherceg főudvarmestere 1916. március 11-től, mint I. Károly császárnak és IV. Károly királynak második főudvarmestere 1916. november 23-tól, főkamarás 1917. február 5-től. Beust Frigyes Ferdinánd báró, 1868. dec. 5-től osztrák gróf (Friedrich Ferdinand Graf von Beust) (Drezda, 1809. jan. 13. - Altenberg bei Greifenstein, 1886. okt. 23.): szász diplomata, müncheni ügyvivő 1841-től, londoni miniszterrezidens 1846-tól, berlini szász követ 1848. májustól, szász külügyminiszter 1849. február 28-tól, a Szent István-rend nagykeresztese 1852-től, szász miniszterelnök 1853-1866, valóságos belső titkos tanácsos 1866. október 30-tól, birodalmi (osztrák) külügyminiszter 1866. október 30.-1867. december 24., hivatalba lépett 1866. november 1-én, a császári Ház minisztere is 1866. november 13.-1871. november %.,az osztrák minisztertanács elnöke is 1867. február 7.-1867. december 24., (e tisztének gyakorlását átadta Taaffénak 1867. június 27-én), ideiglenesen megbízva az állam- és rendőrminisztérium vezetésével is 1867. február 7.-1867. március 2., birodalmi kancellár is 1867. június 23.-1971. november 8., a cs. kir. első főudvarmester után a cs. kir. udvar első rangjának adományozásával 1867. július 31-től, közös külügyminiszter 1867. december 24.-1871. november 8., közös pénzügyminiszter is 1870. január 15.-1870. május 21., Bécs díszpolgára 1867. október 28-tól, a katonai Mária Terézia-rend kancellárja 1870. május 10-től, londoni osztrák-magyar nagykövet 1871. november 8.-1878. november 3., párizsi osztrák-magyar nagykövet 1878. november 3.-1882. május 19., amikor is nyugdíjazták. Bilinski Leó lovag (Leon Ritter von Bilinski) (Zaleszczyki, Galícia, 1846. jún. 15. - Bécs, 1923. jún. 14.): galíciai helytartósági fogalmazógyakornok 1868-tól, majd adjunktus, magántanár a lembergi egyetemen, 1871-tői a közgazdaságtan rendkívüli, 1874-től rendes tanára, 1876/1877 dékán, 1879-ben az egyetem rektora, a galíciai tartománygyűlés tagja 1882-től, a birodalmi tanács képviselőházáé 1883-1892, az urakházáé 1901-től, a képviselők lengyel klubjának elnöke 1911-1912 és 1915-1917, az osztrák államvasutak igazgatósági elnöke és a kereskedelemügyi minisztérium létszámon kívüli osztályfőnöké 1892. január 7-től, valóságos belső titkos tanácsos 1892. december 8-tól, osztrák pénzügyminiszter 1895. szeptember 30.-1897. november 30. és 1909. február 15.-1911. január 9., a két minisztersége között az Osztrák—Magyar Bank kormányzója, újból kinevezve 1905. február 4. a magyar pénzügyminiszternek az osztrák pénzügyminiszterrel egyetértésben tett előterjesztésére és ellenjegyzésével, felmentve 1909. február 15., közös pénzügyminiszter 1912. február 20.-1915. február 7., rövid ideig a lengyel köztársaság pénzügyminisztere 1919-ben; nemzetgazdaságiam és pénzügytani szakíró. Burián István (1900. márc. 5-től) báró, 1918. máj. 9-től gróf (Stomfa, Pozsony m., 1851. jan. 16. - Bécs, 1922. okt. 20.): Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, majd miniszterelnök veje. Konzul és diplomata; mint a cs. és kir. keleti akadémia végzett alapítványosát a közös külügyminiszter konzuli növendékké nevezte ki 1872. december 14-én a kairói diplomáciai ügyvivőséghez, alkonzula bukaresti főkonzuíátuson 1875. november 1-tól, a szófiai diplomáciai ügyvivőségen 1880-tól, a szófiai képviselet ideiglenes vezetője 1880-1882, szófiai osztrák-magyar főkonzul és diplomáciai ügyvivő 1886-tól, rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri cjmmel és jelleggel felruházva 1894. október 26-tól, stuttgarti, karlsruhei és darmstadti osztrák-magyar követ 1896. június 24.-1897. február 16.,