Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
Győr megye közigazgatása az 1848—1849. évi polgári forradalom első évében 117 „veszélynek elhárítására, a hazának védelmére semmi áldozat előtte drága nem lévén — elhatározta minden tőle telhető módon áldozni a haza szent oltárára". 4 7 Határozatukban arányos kivetés melletti önkéntes adakozásra szólították fel a lakosságot, hogy „mindenki gazdag és szegény tehetsége szerint egyformán járuljon" a haza támogatásához. 48 A megszavazott rendkívüli adó kivetésével gróf Zichy Ottó elnöklete alatt egy 7 tagú választmányt bíztak meg. A bizottmány határozatában kijelentette, hogy a kivetés törvény szerint nem kötelező, de bízik abban, hogy ez „mindenkire erkölcsileg kötelező leend — és nem fog találkozni Győr megyében egy egyén, aki akkor midőn — nemzet léte. vagy nem léte forog kérdésben, ezen adakozást megtagadná — ", 49 A bizottmány gyors eredményt várt a választmánytól, de sajnálattal kellett megállapítania, hogy annak tagjai hosszú időn keresztül még a kivetéssel sem végeztek. Ezt követően a bizottmány alválasztmányokat küldött ki a járásokba, hogy a kivetés befejezéséig is a megállapított módon adakozásra bírják a megye lakosságát. A kivetéssel megbízott választmány eljárásáról, csak december 2-án számolt be az igazgató bizottmánynak. A gyűjtés eredménye volt: 14 702 Ft készpénz, 12 db arany, 181 ezüst Ft becsértékű arany és ezüst eszköz. Kölcsön útján 20 db arany Ft és 700 db ezüst Ft. A jelentésből kiderül, hogy a nagy uradalmak, mint a pannonhalmi főapátság, az Eszterházy-uradalom nem voltak hajlandók adakozni. A bizottmány határozatában az alispánt bízta meg, hogy ezeket kötelességük teljesítésére felhívja. 50 A megyei hatóságnak a tárgyalt időszakban rendkívüli feladatot jelentett a nemzetőrök toborzása, felszerelése, ellátása és mozgatása. A későbbiek folyamán ehhez járult még a hadkötelesek összeírása, besorozása, kiindítása és a magyar sereg ellátásáról való gondoskodás. A nemzetőrök összeírásával Zichy Ottó elnöklete alatt egy nagy létszámú választmányt bíztak meg, mely a járási szoigabírák bevonásával 7 csoportban végezte munkáját. A toborzásban rövid idő alatt jelentős eredményt értek el. A Győr megyei nemzetőrség augusztus elején 5315 főt tett ki, mely azonban alig 60 db használható puskával rendelkezett. 51 Zichy Ottó a bizottmányhoz intézett beadványaiban állandóan szorgalmazta a nemzetőrség fegyverrel való ellátásának javítását, korszerű kiképzésének elősegítését. A bizottmány tagjaiban e kérdésben megvolt a jóakarat s igyekeztek a kérésnek eleget tenni. Az augusztus 19-i bizottmányi ülés Batthyány miniszterelnök felhívására úgy határozott, hogy a nemzet léte elleni támadás megfékezésére nem vonakodik semmi áldozattól. Az ülésen a hadba vonuló önkéntes nemzetőrök szolgálati idejét 6 hónapban állapították meg. Elrendelték az itthon maradt nemzetőrök gyakoroltatását, hogy a hadbavonultakat szükség esetén gyakorlott, új erővel tudják felváltani. A többséget kitevő szegény sorsú nemzetőrök ellátásához a bizottmány a napi 6 krajcár állami támogatáshoz 22 krajcár hozzájárulást szavazott meg a házi pénztár terhére. A továbbiakban úgy határoztak, hogy a munkaképtelen sebesült nemzetőr a megyétől élete végéig meghatározott összegű segélyben fog részesülni. A nemzetőr özvegye, amíg férje nevét viseli, az említett összeg felét kapja. A köztisztviselő a 4 7 Uo. 1848. május 25. 1715. sz. 4 «Un. 49 Uo. S0 Uo. 1848. december 2. 2525/1848. sz. S1 Uo. 1848. augusztus 3. 2423/1848. sz.
