Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
118 Sáry István nemzetőri hadi szolgálat ideje alatt terjes fizetésben és járandóságaiban részesül. A bizottmány határozatában kijelentette, elvárja, hogy a magánosok is hasonló kedvezményben részesítsék hadbavonuló tisztviselőiket. A jelentkező önkéntesek felfegyverkezésére Szabó Kálmán első alispán elnöklete alatt választmányt küldtek ki, majd jegyzőkönyvben örökítették annak az öt megyei tisztviselőnek a nevét, aki a bizottmány előtt önként jelentkezett hadbavonulásra. 52 A győri nemzetőrök útbaindítására szeptember 26-án került sor. Szeptember második felében az Országos Honvédelmi Bizottmány, rendeleteinek gyors és biztos végrehajtása érdekében kormánybiztosi intézményt hozott létre. Győr megye kormánybiztosává Szabó Kálmán első alispánt nevezték ki. Győr város kormánybiztosa Lukács Sándor lett. Az Országos Honvédelmi Bizottmány az ország kormányzásának összpontosítása érdekében november 11-i rendeletével Pozsony, Komárom, Győr, Mosón és Sopron vármegyék kormánybiztosait Csányi László főkormánybiztos felügyelete alá helyezte. 53 A kormánybiztosok feladatát főképpen a mozgósításra, toborzásra, a katonaság élelmezésére, elszállásolására vonatkozó felsőbb intézkedések végrehajtása körüli teendők képezték. Szabó Kálmánt az új feladatkör ellátása terjesen igénybe vette s a továbbiakban a megyei igazgatáson belül is szinte kizárólag katonai vonatkozású ügyekkel foglalkozott. IV. A polgári forradalom és a szabadságharc idején a megyei közigazgatásban és igazságszolgáltatásban az előforduló ügyek számát és súlyát tekintve kiemelkedik a jobbágykérdés. A márciusi forradalom győzelmét követően a liberálisok által már mindenütt ismertté váltak a szentesítésre váró törvények. A jobbágyokat és zselléreket különösen az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló törvénycikk érdekelte. Ennek híre szájról szájra kelt és a legkülönbözőbb megfogalmazásban, értelmezésben terjedt el rövid időn belül. Ezt mutatja többek között Németh Márton és Nagy József kisbaráti jobbágyok esete is, akik a március 15-t követő napokban kijelentették, hogy az újabban tervezett törvények értelmében robotra nem mennek s a kocsmában jelenlevőket is a robot megtagadására szólították fel. A „lázadás" megfékezése és elterjedésének további megakadályozása céljából a megye másodalispánja azonnal bekísértette a közrend és vagyonbiztonság ellen vétőket a megyeházára, ahol szigorú fenyítésben részesültek. 54 A sérelmek orvoslására az első komoly lépést az öttevényszigeti jobbágyok tették meg, akik a sajátjuknak tekintett vitás erdőt és szántóföldet a földesúrtól erőszakkal elfoglalták. Dorner szigorú intézkedéssel állította helyre a rendet. A jobbágyok azonban nem nyugodtak bele az alispán intézkedésébe s Deák Ferenc igazságügy-miniszternél kerestek orvoslást sérelmeikre. A kérvényt aláíró 38 jobbágy panaszában előadta, hogy az uraság a század elején számos erdőt, rétet és szántóföldet vett el tőlük különböző jogcímeken, melyeknek visszaadását kérték. Miniszteri leiratra az ügyben három 70 éven 52 Uo. 2428/1848. sz. s3 Spira György: A magyar forradalom 1848-49-ben, Bp., 1959. 314-315. S4 Győr megye, A megyei törvényszék jegyzőkönyve 223, 226/1848. sz.
