Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
Győr megye közigazgatása az 1848-1849. évi polgári forradalom első évében 107 tartásában való részvételét. A polgári őrsereg közvetlen irányítására és felügyeletére egy alválasztmányt hoztak létre. Domer Ede a választmányon keresztül a tanulóifjúság fékentartásáról is gondoskodott. Javaslata nyomán egy felhívást tettek közzé, melyben az őrségbe beosztott tanulókon kívül a többieket az éjszakai otthon maradásra szólították fel. 18 A délután öt órakor ismét összeült választmány ülésén került sor a helyi polgárság, az egyenruhás polgári őrosztályok, az önkéntesek és a tanulók névjegyzékének beadására. A megbeszélésen részt vett a Jogakadémia tanári kara, Keresztesy Ambrus ügyvéd, a tanulóifjúság képviselője s a hallgatók küldöttei, kiket a választmány tagjaivá fogadtak. Klimisch József városi kapitány elnöklete alatt az egyenruhás polgári őrosztályok kapitányai, az önkéntesek és a tanulóifjúság képviselőinek bevonásával egy újabb alválasztmányt hoztak létre, melyet az őrtállás rendjének kidolgozásával és ellenőrzésével bíztak meg. A vegyes választmány által elrendelt többszöri közbiztonsági intézkedések után, március 21-én sor került a megyegyűlés összehívására. Az ülésen, melyen Domer Ede elnökölt, a megyei tisztikaron kívül 7 uradalom ügy viselője, 7 esküdt és ismeretlen számú nemes volt jelen. A már korábban is idézett Wurda Ferencné feljegyezte naplójába, hogy ezen a napon a polgárság és „pór" nép között nagy élénkség volt a vármegyeházán, de kevés volt a nemes, „nem mert jönni, nem mert reveitárni, fitette a borit..." A férje révén a közügyekben jártas asszony feljegyzéseit a tények igazolják. Amíg a február 7-i megyegyűlésen az egyházi földesurak teljes számban jelen voltak, a március 15-e utáni első ülésről mind hiányoztak. Rajtuk kívül még több uradalom képviselője és számos földbirtokos maradt távol az ülésről. A megyegyűlés először Balogh Kornél és Szerdahelyi Ferenc követjelentését hallgatta meg, majd a teljhatalommal felruházott István nádor leiratának felolvasására került sor. A leirat tudatta a független felelős minisztérium megalakulására vonatkozó királyi jóváhagyást, s felhívta a megyét arra, hogy a „közbátorságnak jelenleg veszélyben forgó állapota tekintetéből addig is, míg ezen felelős minisztérium hatásköre törvényes úton meghatároztatnék", Batthyány miniszterelnök rendelkezéseinek haladék nélkül tegyen eleget. 19 A jelenlevőkkel ismertették a miniszterelnöknek a közbátorságra vonatkozó 1. sz. körlevelét, melynek alapján a közbátorsági választmány már megtette a szükséges intézkedéseket. Az ülésen Szerdahelyi Ferenc megyei követ lemondott tisztségéről, de helyébe új személy választására már nem került sor. A megyegyűlés tudomásul véve a leiratokat, az újonnan előállt helyzettel kapcsolatban semmiféle intézkedést nem tett. A vegyes választmány működése, tevékenységének további szükségessége, az őrszolgálat kérdése szóba sem került. A megyei igazgatás irányítása, a közügyek intézése továbbra is Dorner másodalispán, alárendelt tisztviselői, valamint az elnöklete alatt működő közbátorsági választmány kezében maradt. A liberálisok természetesen nem hagytak fel a hivatalos közigazgatáson kívüli tevékenységükkel, bár részben már mint tagok a közbátorsági választmány szárnyai alatt végezték munkájukat. Győrben és a megyében a „legóhajtottabb" —békét egyelőre semmi nem zavarta meg, ezért a választmány március 25-ével az őrállást, az éjjeli cirkálás kivételével, beszüntette. 20 18 Uo. 1 9 Győr megye, A megyei igazgató állandó bizottmány jegyzőkönyve, 1848. március 21. 20 GyŐr város, Közbátorsági vegyes választmány jegyzőkönyve, 1848. március 22.
