Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
106 Sáry István A többségben konzervatív befolyás alatt álló választmány e döntésével valószínűleg korlátok közé kívánta szorítani a forradalom helyi vezetőjének tevékenységét, kinek ezután majd e szerv testületi döntéseihez kell alkalmazkodnia. Lukács Sándor viszont úgy gondolta, hogy ezzel törvényes keretet nyert munkájához. A másik fontos napirendi pont tárgyalásakor Dorner elnök „az esdeklő várakozásban levő", többségükben fizikai munkából élő azon tömegekre hívta fel a figyelmet, akik „rendszeres munkáikat oda hagyván haszontalan, házi körülményeikre nézve káros, sőt a közben jöhető véletlen esetek által a közbátorságra is veszélyesen hatható nyilvános összejövetelekkel foglalatoskodnak". Javaslatot tett közös költségen egy olyan felhívás kibocsátására, mely ismerteti a törvényjavaslatokat és kifejezi a választmánynak a király, a nádor és az ország rendéinek „a haza boldogítására egyesült szent törekvésébe" vetett bizalmát. A felhívás még ezen a napon 6000 példányban elkészült és felelősség terhe alatti terjesztésével a községek elöljáróit bízták meg. 15 A választmány felhívása Lukács Sándornak ugyanezen a napon megjelent röpiratához hasonló szellemben készült. Kifejezte azt a reményt, hogy „az ország boldogítása nagy munkájának alapja néhány nap múlva törvényekbe lesz letéve", de addig türelem és megnyugvás szükséges. Óva intett mindenkit a „báránybőrbe öltözött farkasok bújtogatásától", nehogy a haza veszélybe kerüljön, mert „az igaz magyar inkább akar békével boldogságot, szabadságot, mint vérrel rabszolgaságot!" A felhívás a továbbiakban ismertette a papi tized eltörléséről, a közös teherviselésről és az úrbéri széfgálatok eltörléséről alkotott, szentesítésre váró törvénycikkeket. Végezetül mindenkit megnyugvásra, a mindennapi munka folytatására és a haza békességén való őrködésre szólított fel. 16 Lukács Sándor e kiadvány megfogalmazásában csak annyiban tett eleget Domer kívánságának, amennyiben ez saját véleményével és elképzeléseivel nem ellenkezett. Dorner Ede e határozattal a népgyűlések felszámolását szerette volna elérni, melyekre véleménye szerint a törvényes rend helyreálltával semmi szükség nincs. Lukács Sándor már pár nap gyakorlatából is jól tudta, hogy a széles néptömegek ereje feltétlen szükséges az elért vívmányok megtartásához, az ország demokratikus átalakításához. így a „munkásosztálybelieknek" a nyilvános összejövetelektől való távoltartására vonatkozó intézkedés elmaradt. A vegyes választmány utolsó napirendi pontként meghallgatta Tóth Imrének, az egyesült polgári őrsereg alezredesének jelentését a közbátorságra ügyelő egyenruhás polgári őrségnek három fő őrhelyen végzett szolgálatáról s a „többnyire megyei tisztviselőkből és tisztesebbekből álló önkénytes őrsereg" éjjelenkénti fegyveres cirkálásáról". 17 Március 20-án a közbátorsági választmány a közbiztonság további megszilárdítására tett intézkedéseket. Az ülésen elnöklő Dorner Ede bejelentette, hogy Győrből a katonaság egy része a Mosón megyében mutatkozó rendzavarások megfékezése végett a városból eltávozott, s ezzel a helyi rendfenntartó erő jelentős mértékben csökkent. Rendzavarásnak ugyan eddig semmi előjele nem mutatkozott, mégis a „lehető aggodalom megszüntetésére szükségesnek tartaná a polgári örsereg név szerinti összeírását és a helyi tanulóifjúság négy felső osztályának a polgári őrseregbe történő beolvasztását". A választmány elfogadta a javaslatot, majd hirdetményben elrendelte a város polgárainak a közbátorság fenn15 Uo. 1 6 Győr város, Tanácsi iratok, „Felhívás a béke és szabadság érdekében". Röplap. 1 7 Győr város, Közbátorsági vegyes választmány jegyzőkönyve.
