Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

Győr megye közigazgatása az 1848-1849. évi polgári forradalom első évében 103 megfogalmazásából következtethetünk a falusi értelmiségnek a nép felvilágosításában és ügyei intézésében játszott szerepére. Győr város lakosságára és a városban jelenlevő vidékiek közvetítésével a megye lakóira 1848 tavaszán a bécsi forradalom híre gyakorolta a legnagyobb hatást. Az eseményekről az osztrák fővárosból utazóktól még aznap este értesültek a győriek s a liberálisok azonnal kihasználták a kedvező alkalmat, hogy a pozsonyi országgyűlés határozatait népgyűlésen ismertessék. Március 15-re egy győri nagygyűlés megtartására tettek előkészületeket, hogy kinyilvánítsák a már közel érzett nemzeti függetlenség és a polgári szabadságjogok elnyeréséhez fűződő rokonszenvüket. A tudatos előkészítés, a futótűzként terjedő forradalmi hírek hatásának eredményeként — korabeli feljegyzés szerint — „soha együtt annyi ember nem volt..." Győr város utcáin és főterén, mint március 15-e délelőttjén és délutánján. Becslések szerint 6-8000 ember vonult a városháza elé, ahol Lukács Sándor és Keresztesy Ambrus ügyvédek intéztek szózatot az összesereglett tömeghez. A forradalom első napjai Győrött a polgári átalakulásért évek óta küzdő Überális értelmiségieké, haladó köznemeseké és városi polgárokéi voltak. A falvak jobbágylakossága, a pesti eseményekről még mit sem tudva, már a helyi forradalmi megmozdulással is felszabadultnak érezte magát a földesúri függőség alól. Erre világít rá Wurda Ferenc városi tanácsos feleségének március 15-i naplóbejegyzése: .. . „a pór nép ezt kiáltozza: nem szabad porciót fizetnünk, szabad emberek vagyunk . . . vámot se kell adni a parasztnak, éljen a szabadság."

5 Major István győri születésű huszárfőhadnagy naplója szerint az egybegyűlt nép ezen a napon Kossuth Lajost éltette. A császári csapatok 1848. december végi győri bevonulása után felvett ún. vádlottak jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a liberálisok vezetői, név szerint: Lukács Sándor, Zichy Ottó, Kálóczy Lajos, Keresztesy Ambrus, Kozma Imre, Kozma Sándor, Gyapay Dénes, Paraicz Iván és elvbarátaik, Purgly Sándor ügyvéd és gabonakereskedő lakásán tartották összejöveteleiket és itt határoztak a teendőkről. A március 15-i győri megmozdulás rendkívüli hatással volt rájuk, melynek eredményeként gyakorlatilag szabad utat nyertek öntevékeny munkájukhoz. Közvetlen feladatukként a nemzet követeléseinek kikényszerítésében való aktív részvételt jelölték meg. Ennek érdekében március 16-án már Pozsonyban vettek részt egy népgyűlésen, várva az országgyűlés határozataira a király válaszát. A népgyűlés a győri liberálisok bevonásával egy állandó választmányt alakított köréből, mely elhatározta, hogy fegyverrel is kész érvényt szerezni a követeléseknek.

6 Az aggodalmat és ingerültséget a másnap érkezett hír csillapította le, mely szerint a király elfogadta az országgyűlés követeléseit és Batthyány Lajos megbízást kapott a nádortól kormányalakításra. Március 18-án már általánosan elterjedt a híre a királytól érkezett pozitív válasznak. A vagyonát féltő Wurda Ferencné nem nagy lelkesedéssel vetette papírra: „ ... csakugyan létrejött a bevalósult akarat, nem kell a parasztnak dézsmát adni és robotba menni, fizet a nemes ember, mint a paraszt egyaránt... "

7 5 Győr város, Wurda Ferencné naplója, 1848. március 15-i bejegyzés. 6 Balázs Péter i. m. 253. 7 Győr város, Wurda Ferencné naplója, 1848. március 18-i bejegyzés.