Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

104 Sáry István II. A nemesi vármegyén a szélsőségesen konzervatív Dornemek a forradalom győzelme utáni első hivatalos írásbeli intézkedésére Batthyány miniszterelnök március 17-én kelt és 18-án az esti órákban érkezett 1. sz. körlevelének kézhez vétele után került sor. A körlevél a polgári hűség kötelességének teljesítésére, a közbéke fenntartására, az erőszakosságok meggátlására, valamint a király, a nádor és a törvényesség orgánumai iránti hűségre szólította fel a törvényhatóságok elnökeit. A másodalispán teljes megnyugvással fogadta a leiratot, mellyel, úgy vélte, szabad kezet kapott a törvényes rend helyreállításához, vagyis a megyei közigazgatás lehetőleg változatlan formában való fenntartásához. A körlevél és a vele egy időben érkezett nádori leirat szellemében azonnal hozzálátott főleg a vagyonbiztonság érdekében — egy rendfenntartó választmány létrehozásához. Március 19-én a megye, és a város bizottmányának tagjaiból a „Közbátorság fenntartására folytonosan ügyelő vegyes választmány" alakult. Elnöke Dorner Ede lett. Tagjai között foglalt helyet Steffanits József városi főbíró, valamint a megye és a város igazgatásában hosszú idő óta jelentős befolyással bíró, különböző tisztségeket viselő személyek, összesen 18 fő. A választmány első ülésén felvett jegyzőkönyvből kiderül, hogy a másodalispán a forradalom győzelmének első napjaiban sem volt tétlen. Az alakuló ülésen elmondta, hogy vizsgálatot folytatott egy ,szárnyaló hírrel" kapcsolatban, mely szerint több Duna melléki nemes a legközelebbi megyegyűlésen erélyes fellépésre készül s e célból nagy mennyiségű lőszert vásárolt. Bejelentette a választmánynak, hogy az ügyben kikérdezte a kereskedőket, akik a nemesség ilyen irányú szervezkedését valótlannak nyilvánították. Elképzelhető, hogy a megyei földbirtokosok e hír terjesztésével a megyegyűlés összehívását kívánták megakadályozni félve a liberálisok és a néptömegek nyomásától, esetleges erőszakos fellépésétől. A távolból Eszterházy Károly is aggodalommal gondolt a hazai viszonyokra. 1848. március 16-án Bécsben kelt levelét Domer másodalispán éppen március 19-én vette kézhez. Ebben a főispán a következőket írta: „A világszerte divatozó villongások és zűrzavarok között tartani lehet attól, hogy a megelégedetlenek különbféle színek alatt szerteszét a megyében bujtogatni és a népet lázítani fogják, mely fontos oknál fogva szíveskedjék Tekintetes Alispán úr a nagyobb crisisek lefolytáig Győrben tartózkodni s különösen felügyelni, hogy ha a megye kebelében ilyesféle lazítások vagy nyugtalanítások történnének, azok mindjárt csírájukban, amennyire lehet, eloltassanak és minden törvényes úton s módon csillapíttassanak."

8 A vegyes választmány jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy Dorner alispán március 15-ét közvetlenül követően a főszolgabírákat és szolgabírákat azzal az utasítással küldte ki járásuk területére, hogy ha a közbátorságot veszélyeztető legkisebb megmozdulásról értesülnének, arról azonnal tegyenek jelentést. Beszámolója szerint azonban ezideig „semmi aggodalmat gerjeszthető jelentést nem tettek".

9 Ilyen körülmények között bejelentette, hogy semmi akadályát nem látja a március 2l-re hirdetett közgyűlés összehívásának, sőt elkerülhetetlenül szükségesnek tartja a gyors postával érkezett törvények mielőbbi kihirdetését. A választmány megnyugvással fogadta a bejelentést, majd rátért további két — a konzervatívok szempontjából különösen fontos - napirendi pont meg8 Győr megye, Alispáni iratok, 378/1848. 9 Győr város, Közbátorsági vegyes választmány jegyzőkönyve.