Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

76 Kállay István az új üstért 34 Ft-ot lehet adni.

97 1760-ban a nagykárolyi bizottság utasítására az erdődi udvarbíró két hordó pálinkát küldött az uradalmi kocsmába. 1772-ben azt állapították meg, hogy a károlyi és majtényi sörházban sok gyertyát és fát fogyasztottak. A következő évben elbocsátották a vállaji (Szatmár m.) sörfőzőt, mivel „a sörnek kellete nincsen."

98 1810-ben a nagycenki ülés hagyta jóvá a kövesdi Feiner Henrikkel kötött pálinkaégetési szerződést.

99 1751-ben azt állapította meg a kismartoni hercegi bizottság, hogy „sok haszon nélküli malom van az uradalmakban", hasznos lenne néhányat eladni és a befolyt pénzből kocsmákat építeni. A herceg ezt követően megparancsolta a felesleges malmok eladását.

100 A fennmaradó malmok fenntartásáról a. bizottság gondoskodott. A nagykárolyi commissio pl. 1760-ban elrendelte, hogy a tarcali (Zemplén m.) uradalmi malmokhoz vegyenek hízó sertéseket, „de nem olyat, az ki ott csak nőjjön, hanem hízzon". A bizottság utalványozta a pénzt malomkövekre, de még a malomlapátokra is.

101 Deák Pál egervári (Zala m.) malombérlő 1813-ban árendájának leszállítását kérte. A cenki ülés azt felelte, hogy „ha őexcellenciája a helyszínen lesz, akkor nyújtsa be neki kérvényét".

102 A bizottság felügyelt a húsméréssel kapcsolatos ügyekre. Károlyi Antal 1760-ban a commissiot bízta meg „a mészárosok és mindenféle mesterek vizsgálásával", mely kiterjedt a bérletre, a mértékekre, a hús minőségére és a mesterek magatartására. 1772-ben a károlyi udvarbíró és kasznár leltározta és adta át új bérlőjének a mészárszéket. Az új bérlő 600 Ft kölcsönt kapott marhavásárlásra. „Ha nem járatos ebben, embert kell mellé adni, aki segít a vásárlásban" — mondták

103

. Közigazgatás A feudális földtulajdonnal járó politikai hatalomból kifolyólag a nagybirtok, területén, — a megyei szervek mellett — közigazgatási feladatokat látott el. Ezt a tevékenységet — a birtokigazgatásból, vagy a megyei közigazgatásban való részvételből következően — a földesúr vagy maga, illetve tiszti szervei (gazdasági bizottság) útján látta el, vagy átengedte a birtokán fekvő községeknek is. Ezek a feladatok az adó- és katonaügyhöz, az utak és hidak fenntartásához, a falusi önkormányzathoz, tűzvédelemhez, telepítéshez, építésrendészethez, árvaügyhöz, vallásügyhöz és a telekkönyvhöz kapcsolódtak. A nagybirtoknak érdeke fűződött ahhoz, hogy azokkal a megyékkel, amelyeknek területén uradalmak feküdtek, jó viszonyt tartson. A gazdasági bizottság utasítására a megyei közgyűléseken rendszerint valamelyik felügyelő vagy tiszttartó vett részt. A részvétel azért is fontos volt, mert ott történt az adókivetés, a repartitio, melyet a „Tekintetes Nemzetes Vármegye híre nélkül nem lehet módosítani".

104 A megyei közgyűlésen az uradalomra kivetett hadi- és megyei háziadót a bizottság megbízásából — a falusi bíró jelenlétében — egy uradalmi tiszt vetette ki tovább a községekre. A nagykárolyi commissio 1760-ban utasította a hódmezővásárhelyi felügyelőt, hogy 07 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 20. et NB. 48. pont. 98 P 397.

1. 1. 1760. jan. 21., 1772. febr. 1. No 46., 1773. okt.2.No 23., 1774. febr. 5. No 122. 99 P 623. Prot. 1810. No 89. 100 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 13. 4, 6. pont.; Fasc. A. No 6. 11. pont. 101 P 397. I. 1. 1760. jan. 15. febr. 15. 102 P 623. Prot. 1813. No 722. X. 103 P 397. I. 1. 1760. febr. 26., 1772. márc. 7. No 98., márc. 28. No 139. 104 P 3971. 1. I. 1. 1760. febr. 26.